Ciudad Victoria
| Ciudad Victoria | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Mexikó | ||
| Állam | Tamaulipas | ||
| Község | Victoria | ||
| Alapítás éve | 1750 | ||
| Községi elnök | Miguel Ángel González Salum | ||
| Irányítószám | 87000– | ||
| Körzethívószám | 834 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 305 155 fő (1974)[1] | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 23° 44′ 10″, ny. h. 99° 08′ 46″23.736111°N 99.146111°WKoordináták: é. sz. 23° 44′ 10″, ny. h. 99° 08′ 46″23.736111°N 99.146111°W | |||
.svg)
 Ciudad Victoria
Pozíció Tamaulipas térképén
| |||
| Ciudad Victoria honlapja | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ciudad Victoria témájú médiaállományokat. | |||
Ciudad Victoria a mexikói Tamaulipas állam fővárosa. Nevének jelentése Győzelemváros, de valójában a név nem a győzelemről, hanem Guadalupe Victoriáról, az ország első elnökéről kapta. A gyorsan növekvő város lakóinak száma 2010-ben már meghaladta a 300 000-et.
Földrajz
[szerkesztés]Fekvése
[szerkesztés]Ciudad victoria Tamaulipas állam középpontjától délnyugatra fekszik, a Keleti-Sierra Madre hegység lábánál. A várostól keletre már síkság kezdődik, mely egy közbeeső kisebb hegyvonulattól eltekintve folyamatosan lejt az óceán partjáig. A városközpont, mely kb. 310 m-es tengerszint feletti magasságban épült fel, jórészt egymást derékszögben metsző utcákból áll, a délnyugati városrészek utcái azonban már felkúsznak a hegyekre.
Éghajlat
[szerkesztés]A város éghajlata forró és átlagosan csapadékos. Minden hónapban mértek már 34 °C feletti hőmérsékletet, az abszolút rekord eddig 48,5 °C volt (júniusban). A havi átlaghőmérsékletek 16,9 és 28,1 °C között változnak, a legalacsonyabb mért érték -6 °C volt decemberben. A csapadék éves mennyisége 650 mm körüli, ennek legnagyobb része májustól októberig hull, a legesősebb hónap a szeptember.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 34,5 | 39,0 | 41,5 | 45,0 | 47,5 | 48,5 | 42,0 | 42,0 | 41,0 | 39,9 | 36,0 | 35,0 | 48,5 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 22,8 | 25,4 | 29,0 | 31,6 | 33,7 | 35,0 | 34,8 | 34,6 | 32,5 | 29,9 | 26,4 | 23,4 | 29,9 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | 16,9 | 18,6 | 21,9 | 24,5 | 26,8 | 28,1 | 28,0 | 27,8 | 26,2 | 23,7 | 20,4 | 17,3 | 23,4 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 10,9 | 11,9 | 14,9 | 17,3 | 19,8 | 21,2 | 21,2 | 20,9 | 19,9 | 17,5 | 14,4 | 11,2 | 16,8 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | 0,0 | −1,5 | 2,0 | 7,0 | 10,5 | 12,5 | 8,0 | 10,5 | 6,0 | 6,7 | 1,0 | −6,0 | −6,0 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 18 | 10 | 17 | 27 | 66 | 115 | 78 | 89 | 148 | 53 | 13 | 21 | 655 |
| Forrás: Servicio Meteorológico Nacional[2] | |||||||||||||
Népesség
[szerkesztés]A város népessége igen gyorsan nő:[3]
| Év | Lakosság |
|---|---|
| 1990 | 194 996 |
| 1995 | 230 304 |
| 2000 | 249 029 |
| 2005 | 278 455 |
| 2010 | 305 155 |
Története
[szerkesztés]A várost a Tamatán nevű területen 1750. október 6-án alapította José de Escandón y Helguera, Sierra Gorda grófja a második spanyol telepépítési hullám során, eredetileg Villa de Santa María de Aguayo néven. A függetlenségi harcok során 1811. március 12-én a felkelőktől Joaquín Arredondo foglalta vissza, 1821-ben viszont a függetlenségpártiFelipe de la Garza vette át az irányítást. 1825. április 20-án tették az állam fővárosává, és ekkor változtatták nevét Ciudad Victoriára, Guadalupe Victoriának, Mexikó első elnökének tiszteletére.
1846. december 25-én az USA csapatai szállták meg a települést, a forradalom idején pedig 1913. április 21-én ostromolták meg a felkelők Jesús Agustín Castro vezetésével, 1916. november 16. és 18. között pedig a konstitucionalisták kezébe került.[4]
Látnivalók, turizmus
[szerkesztés]Ciudad Victoria legfontosabb műemlékei a községi palota (Palacio Municipal), melyet a 19. század végén kezdtek építeni és a 20. század első évtizedében fejezték be, és a Guadalupei Szűzanya szentélye, melyet szintén a 19. században kezdtek építeni és 1927-ben készült el teljesen. A vasútállomás a 20. század elejéről származik, előtte a Plaza de los Héroes téren (a Hősök terén) egy emlékoszlopot emeltek, Miguel Hidalgo y Costilla, José María Morelos y Pavón, Ignacio Allende, Mariano Matamoros és Vicente Guerrero szobraival. Szintén régi épület a 19. századi Tamatán hacienda, melyben ma mezőgazdasági szakiskola működik, a Catedral de Nuestra Señora del Refugio és a Szent Izidor-templom, az Instituto Tamaulipeco de Capacitación para el Empleo 1828-ból származó épülete és a 20. század eleji Casa del Arte.[4]
Múzeumok
[szerkesztés]A város legfontosabb múzeuma a Museo Regional de Historia de Tamaulipas, melyet 2003-ban avattak fel egy 19. századi épületben. 12 termében állandó kiállításokat láthatunk a terület történelmével kapcsolatosan az ősi időktől egészen a közelmúltig.[5] A másik jelentős múzeum a Tamux, vagyis a Museo de Historia Natural de Tamaulipas, ahol természettudományokkal, azon belül is főleg a természet és a Föld történetével ismerkedhet a látogató.[6]
Rendezvények
[szerkesztés]Októberenként egy állami szintű mezőgazdasági, ipari és kézművességgel foglalkozó kiállítást rendeznek a városban, ezzel egyidőben pedig lovas rodeókat (úgynevezett charreadákat) és táncos színházi előadásokat is rendeznek. Decemberben pedig a Guadalupei Szűzanya ünnepét rendezik meg, táncbemutatókkal és tűzijátékkal.[4]
Sport
[szerkesztés]A város kedvelt sportja a labdarúgás, itt működik a Correcaminos de la UAT csapat (nevének jelentése: A Tamaulipasi Autonóm Egyetem Gyalogkakukkjai), mely egykor az első osztályú bajnokságban is szerepelt, jelenleg másodosztályú. Stadionjuk az Estadio Marte R. Gómez.[7]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.inegi.org.mx/sistemas/consulta_resultados/iter2010.aspx?c=27329&s=est
- ↑ SMN adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. április 30.)[halott link]
- ↑ SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. április 30.)
- ↑ a b c E-Local kormányzati oldal – Victoria község (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. április 30.)[halott link]
- ↑ A múzeum a mirayvuela.com-on (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 8.)[halott link]
- ↑ A múzeum a milenio.com-on (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 8.)[halott link]
- ↑ A Correcaminos honlapja (spanyol nyelven). [2013. május 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 30.)
