Cilma
| Cilma | |
| Цильма | |
| Közigazgatás | |
| Országok | Oroszország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 374 km |
| Vízhozam | 228 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 21 500 km² |
| Forrás | Tyiman-hátság |
| Torkolat | Pecsora |
 é. sz. 65° 26′ 37″, k. h. 52° 05′ 33″65.443600°N 52.092500°E | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Cilma (oroszul: Цильма) folyó Oroszország európai részén, Komiföldön; a Pecsora bal oldali mellékfolyója.
Földrajz
[szerkesztés]Hossza: 374 km, vízgyűjtő területe: 21 500 km², évi közepes vízhozama (a torkolattól 54 km-re): 228 m³/sec.
A Tyiman-hátságon ered, forrása az Arhangelszki terület határvidékén található. Onnan teljes hosszában Komiföld északnyugati, gyéren lakott részén folyik előbb észak felé, majd egy éles kanyarulat után délkelet, kelet felé. Uszty-Cilma településsel szemben, nyugat felől ömlik a Pecsorába, 415 km-re annak torkolatától.
Főként olvadékvizek táplálják. Októberben, november első felében befagy, a jégzajlás április végén, májusban kezdődik. Alsó folyásán hajózható.
Felső szakaszának völgyét a Mutnaja mellékfolyó torkolata és Komiföld határvonala közötti szakaszon 1984-ben természetvédelmi területté nyilvánították (zakaznyik „Verhnyecilemszkij”).[1]
Jelentősebb mellékfolyói
[szerkesztés]- jobbról: a Mila (186 km)
- balról: a Koszma (251 km) és a Tobis (393 km).
Történelem
[szerkesztés]A 15. század végén a Cilma völgyében rézércet lelőhelyeket fedeztek fel, és rézolvasztók működtek. Ezek nyomai egyes helyeken századokon át fennmaradtak.[2]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Priroda i isztorija Komi (orosz nyelven). Leonyid Tomov. (Hozzáférés: 2014. október 30.)
- ↑ Enciklopegyija Brokgauza i Efrona (orosz nyelven) (1890–1907)
Források
[szerkesztés]- Bolsaja szovjetszkaja enciklopegyija, 3. kiadás (orosz nyelven) (1970–1977)
- Cilma (orosz nyelven). Vsereki.ru. [2014. december 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 30.)
- Cilma (orosz nyelven). Oroszország Állami Vízregisztere
