Ciladopa
Megjelenés
Ciladopa | |||
IUPAC-név | |||
2-{4-[(2S)-2-(3,4-dimetoxifenil)-2-hidroxietil]piperazin-1-il}ciklohepta-2,4,6-trién-1-on | |||
Kémiai azonosítók | |||
CAS-szám | 80109-27-9 | ||
PubChem | 133371 | ||
ChemSpider | 117659 | ||
| |||
UNII | D09L486R3J | ||
ChEMBL | 2110793 | ||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | C21H26N2O4 | ||
Moláris tömeg | 370,44 g/mol | ||
Terápiás előírások | |||
Alkalmazás | orális |
A ciladopa (AY-27,110) dopamin-agonista vegyület, amelynek kémiai szerkezete hasonló a dopamin szerkezetéhez.[1] Parkinson-kór elleni gyógyszerként vizsgálták az 1980-as években, de a rágcsálókban megjelenő, rákos elváltozásokkal kapcsolatos aggályok miatt a kísérleteket felfüggesztették.[2][3][4][5]
Források
[szerkesztés]- ↑ K. Voith (1985). „The comparative long-term effects of ciladopa (AY-27,110), a chemically novel dopaminergic agonist, in 6-OHDA-lesioned and intact rats”. Psychopharmacology 85 (4), 405–9. o. DOI:10.1007/BF00429654. PMID 3927334.
- ↑ W. C. Koller, J. Z. Fields, J. H. Gordon, M. J. Perlow (1986. szeptember 1.). „Evaluation of ciladopa hydrochloride as a potential anti-Parkinson drug”. Neuropharmacology 25 (9), 973–9. o. DOI:10.1016/0028-3908(86)90190-5. PMID 3774130.
- ↑ W. J. Weiner, S. A. Factor, J. Sanchez-Ramos, J. Berger (1987). „A double-blind evaluation of ciladopa in Parkinson's disease”. Movement Disorders 2 (3), 211–7. o. DOI:10.1002/mds.870020308. PMID 3332914.
- ↑ A. Lieberman, G. Gopinathan, A. Neophytides, P. Pasternack, M. Goldstein (1987. május 1.). „Advanced Parkinson's disease: use of partial dopamine agonist, ciladopa”. Neurology 37 (5), 863–5. o. DOI:10.1212/wnl.37.5.863. PMID 3574692.
- ↑ A. E. Lang (1987. augusztus 1.). „Update on dopamine agonists in Parkinson's disease: "beyond bromocriptine"”. The Canadian Journal of Neurological Sciences 14 (3 Suppl), 474–82. o. DOI:10.1017/s031716710003794x. PMID 3315148.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Ciladopa című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.