Cikkjelölt:Trencsényi László (pedagógus)
 |
Ez egy olyan cikkjelölt, ami kevés vagy ellenőrizetlen információt tartalmaz, ezért vagy más minőségvédelmi okból nem a cikkek között van, de a témája miatt feljavításra érdemes lehet. A vitalapon le van írva, hogy miben segíthetsz konkrétan ebben az esetben, a Wikipédia:Feljavításra váró cikkjelöltek lapon pedig az, hogy általában miben. |
|
|
Ezt a cikkjelöltet feljavítás hiányában hamarosan törölhetik, a törlés tervezett dátuma: 2024. november 24., 00:00 (CET). Ha meg szeretnéd tartani, építsd tovább. A feljavítás után szólj a járőröknek, hogy már cikké tehető. Bővebben a cikkjelöltekről ide kattintva olvashatsz. |
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Trencsényi László (Budapest, 1947–) pedagógus.
Tanulmányok
[szerkesztés]A Radnóti Gimnáziumban szerzett érettségi után magyar-pedagógia szakot végzett az ELTE-n 1970-ben. Szakmai gyakorlatát a Loránd Ferenc vezette Kertész utcában teljesítette.[pontosabban?] Művészetpedagógiai szakdolgozatát Székácsné Vida Máriánál írta.
Pályafutás
[szerkesztés]Ezt követően a Nógrád megyei Patakon általános iskolában vállalt feleségével, Makai Évával tanári állást.[1]
Az iskolában végzett úttörő-csapatvezetői munkájának hamar visszhangja lett a szakmai nyilvánosságban. Először választott testületi tagként, később, 1974-től a központi apparátus munkatársaként vett részt az úttörőmozgalom reformfolyamataiban - elsősorban kulturális-művészeti területen. Több innováció kezdeményezője (gyerekfesztiválok nyitottsága, komplex művészeti táborok stb.).
1978-ban Köte Sándor témavezetése mellett kezdett doktori tanulmányokat. Pedagógus-szerepek az általános iskolában című disszertációját 1983-ban sikerrel védte meg. A kötet meg is jelent. Ebben a szentlőrinci iskoláról nevezetessé vált Gáspár László iskolamodelljét gondolta tovább.
1984-től az Országos Pedagógiai Intézet Iskolakutatási- és Fejlesztési Központjába hívta meg tudományos főmunkatársnak az innovatív részleg alapítója, Mihály Ottó. Elsősorban az iskola és nem-iskola határán létrejött pedagógiai-közművelődési jelenségek kerültek kutatásai és fejlesztő munkája középpontjába. Ebből is kiemelkedik az, amit az általános művelődési központok fejlesztése érdekében tett.
Az OPI átalakulása után is e munkát folytatta. Feladatokat kapott a kísérleti intézmények koordinációjában, majd a NAT implementációjában. Nevéhez fűződik az úttörőmozgalom megújítását célzó szlogen és tartalmának kidolgozása (Úttörők a barátságos harmadik évezredért). Ezenközben a Gyermekszervezetek Tanácsa nevű ernyőszervezet koordinátora. Alapítója, majd soros elnöke a Gyermekérdekek Magyarországi Fórumának.
Közben 1998-tól másodállásban a zöldmezős beruházásként létrejövő miskolci egyetemi Pedagógia Tanszék docense, később tanszékvezető-helyettese lett. 2005-től hívta vissza a fővárosba az ELTE-n alakuló Pedagógiai Pszichológiai Karra Hunyady György alapító dékán, 2006-ban az Alkalmazott Neveléselmélet Tanszékét vezette. Innen ment nyugdíjba. Témavezetője a helyi Doktori Iskolának.
Az OKKER Iroda felkérésére részt vett 2001-től a Comenius minőségfejlesztési programban, illetve a cég saját, OKAIM elnevezésű minőségbiztosítási projektjében. Szerkesztője e munkát támogató könyvsorozatnak (Minőség és gyakorlat).
Óraadói feladatokat vállalt több felsőoktatási intézményben.
Jelenleg (2024) a Károli Gáspár Református Egyetemen és a Wesley János Lelkészképző Főiskolán vesz részt a drámatanári képzésben.
Több szakkönyv, tankönyv és folyóiratcikk szerzője, lektora.
Szervezeti tagságok
[szerkesztés]Több cikluson át tagja volt az Országos Köznevelési Tanácsnak, jelesül ennek Kerettantervi Bizottságának is. Tagja volt a felhasználók képviseletében a MAB-nak.
Részt vett a Magyar Drámapedagógiai Társaság, illetve az Academia Ludi et Artis egyesületek vezetésében. Főtitkára, majd ügyvezető elnöke, mára (2024) elnöke a Magyar Pedagógiai Társaságnak.
2011-ben részt vett a Hálózat a Tanszabadságért mozgalom megalapításában, majd az e mozgalomból kinövő Agóra Közoktatási Kerekasztalnak.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Somogyi, László (2016. november 4.). „SZERB ELLENSÉGKÉP MAGYARORSZÁGON AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ ALATT A SAJTÓ TÜKRÉBEN”. JEL-KÉP (1), 49–60. o. DOI:10.20520/jel-kep.2016.1.49. ISSN 0209-584X.