Cikkjelölt:Trák-dinasztia
Megjelenés
Ez egy olyan cikkjelölt, ami kevés vagy ellenőrizetlen információt tartalmaz, ezért vagy más minőségvédelmi okból nem a cikkek között van, de a témája miatt feljavításra érdemes lehet. A vitalapon le van írva, hogy miben segíthetsz konkrétan ebben az esetben, a Wikipédia:Feljavításra váró cikkjelöltek lapon pedig az, hogy általában miben. |
Ezt a cikkjelöltet feljavítás hiányában hamarosan törölhetik, a törlés tervezett dátuma: 2025. január 13., 00:00 (CET). Ha meg szeretnéd tartani, építsd tovább. A feljavítás után szólj a járőröknek, hogy már cikké tehető. Bővebben a cikkjelöltekről ide kattintva olvashatsz. |
A Theodosius-dinasztia Marcianus császár 457-ben bekövetkezett halála után kihalt. A birodalom élén álló tábornok és Patrice Aspar nem tudtak trónra kerülni, mert az ariánus származású és gyóntató Alain nevezte ki oda. Egyik tisztje, León, remélte, hogy általa fog uralkodni a birodalomban. I. Leonak azonban sikerült megszabadulni a befolyása alól. I. Leó 474-es halálakor egyetlen fia, a hétéves II. Leót, kinevezte császárrá, mielőtt néhány hónap múlva meghalt.
Trák-dinasztia | |
I. Zénó | |
Ország | Bizánci Birodalom |
Nemzetiség | bizánci |
Alapítva | 457 |
Alapító | I. Leó |
Kihalt | 518 |
Utolsó tag | I. Anasztasziosz |
Uralkodók
[szerkesztés]Portré | Uralkodó | Uralkodott | Megjegyzés |
---|---|---|---|
I. León
(*401 † 474. január 18. 73 évesen)[1] |
457–474
(17 évig)[2] |
katonatiszt, Aspar kreatúrája.[1] | |
II. León
(* 467. † 474november 17. 7 évesen[1]) |
474
(pár hónapig) |
Első pénzérméin még egymagában, egy idő után Zénónnal együtt szerepel.[3] | |
Zénón
(* 426 † 491. április 9. 65 évesen)[1] |
474-475
(1 évig) |
Fia társcsászáraként került a trónra, majd annak tragikus hirtelenséggel bekövetkezett halála után egyedül emelkedett trónra. Uralkodása alatt összeesküvések és intrikák sorozatával kellett szembenéznie. Ennek ellenére mintegy 17 évig megtartotta a trónját.[4] | |
Basziliszkosz | 474-475
(1 évig) |
A valószínűleg balkáni barbár származású Flavius Basziliszkosz sógora uralkodása alatt katonai karriert futott be, s 465-ben consuli rangra emelkedett.[5] | |
Zénón (2x) | 475-490
(15 évig) |
Restauráció | |
I. Anasztasziosz | 490-518 | Eutükhész tanítványaként kapcsolatban élt a monofizitákkal. 490 táján fölmerült a lehetőség, hogy antiochiai pátriárkává válasszák. 491. IV: Zénón császár váratlan halálakor nem annak fivérét, az iszauriai testőrség által is támogatott Longinoszt, hanem Ariadné választottját kiáltotta császárrá a szenátus.[6] |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d (2024. május 29.) „Bizánci császárok listája” (magyar nyelven). Wikipédia.
- ↑ a b (2024. május 29.) „Bizánci császárok listája” (magyar nyelven). Wikipédia.
- ↑ (2024. január 22.) „II. León bizánci császár” (magyar nyelven). Wikipédia.
- ↑ Cite web-hiba: a title paramétert mindenképpen meg kell adni!. historia-cronologia.lapunk.hu. (Hozzáférés: 2024. szeptember 6.)
- ↑ (2023. április 5.) „Basziliszkosz bizánci császár” (magyar nyelven). Wikipédia.
- ↑ Magyar Katolikus Lexikon > A > Anasztasziosz, I.. (Hozzáférés: 2024. szeptember 7.)