Ez egy olyan cikkjelölt, ami kevés vagy ellenőrizetlen információt tartalmaz, ezért vagy más minőségvédelmi okból nem a cikkek között van, de a témája miatt feljavításra érdemes lehet. A vitalapon le van írva, hogy miben segíthetsz konkrétan ebben az esetben, a Wikipédia:Feljavításra váró cikkjelöltek lapon pedig az, hogy általában miben.
Ezt a cikkjelöltet feljavítás hiányában hamarosan törölhetik, a törlés tervezett dátuma: 2025. február 17., 00:00 (CET). Ha meg szeretnéd tartani, építsd tovább. A feljavítás után szólj a járőröknek, hogy már cikké tehető.
Bővebben a cikkjelöltekről ide kattintva olvashatsz.
A rendőrállam olyan politikai rendszer, amelyben a kormányzati hatalom jelentős része a rendőrség és más állami biztonsági szervek kezében összpontosul. A rendőrállamokra jellemző az állampolgárok széles körű megfigyelése, alapvető jogaik korlátozása és a jogállamiság hiánya. Az ilyen rendszerekben az állami hatóságok gyakran törvénytelen eszközökkel, önkényesen járnak el, és a félelemkeltésen alapuló uralmat alkalmaznak.
Állami megfigyelés A rendőrállamok gyakran alkalmaznak fejlett megfigyelési technológiákat és hálózatokat az állampolgárok mindennapi életének ellenőrzésére. Ez magában foglalhatja a telefonhívások lehallgatását, az internetes aktivitások figyelését vagy a kamerarendszerek kiépítését.
Alapvető jogok korlátozása A szólásszabadság, a gyülekezési jog és más alapvető emberi jogok korlátozottak, gyakran törvényi hivatkozások nélkül.
Rendőrségi túlhatalom A rendőri szervek széles körű hatáskörrel rendelkeznek, beleértve a letartóztatások végrehajtását, az ellenzéki csoportok feloszlatását és a megfélemlítő intézkedéseket.
Politikai elnyomás A rendőrállamok gyakran használják a biztonsági szerveket az ellenzék elhallgattatására és a hatalom fenntartására. Az ilyen rendszerekben gyakoriak a politikailag motivált letartóztatások és a koncepciós perek.
Félelem és öncenzúra Az állampolgárok viselkedését gyakran a hatóságok megtorlásától való félelem irányítja, ami öncenzúrát eredményez.
Míg a jogállamban a törvények egyértelműek, átláthatók és mindenkire vonatkoznak, a rendőrállamban a törvényeket gyakran figyelmen kívül hagyják vagy önkényesen alkalmazzák. A jogállam a demokratikus kontrollra és a hatalmi ágak szétválasztására épül, míg a rendőrállam a hatalomkoncentrációra és az elnyomásra.
A rendőrállamok működése hosszú távon gyakran társadalmi elégedetlenséghez, emberi jogi visszaélésekhez és a politikai rendszer instabilitásához vezet. Az ilyen rendszerek alatt élő emberek általában korlátozott lehetőségekkel rendelkeznek véleményük kifejezésére vagy életkörülményeik megváltoztatására.
