Ugrás a tartalomhoz

Cikkjelölt:Prohászka Antal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Prohászka Antal
SablonWikidataSegítség

Prohászka Antal 1935. június 30-án született Cegléden. Gyermekkora hányattatott körülmények között telt; a második világháború borzalmai és családja kényszerű vándorlásai mélyen meghatározták korai éveit. A rajzolás már ekkor menedéket nyújtott számára, az alkotás lett a traumák feldolgozásának eszköze. Édesapja, Prohászka József, festőművészként a legelső mesterévé vált, aki megismertette a művészet alapjaival és annak belső erejével.

1960-tól a festészet Prohászka Antal életének központi elemévé vált, és azóta is meghatározó hivatása. Egyedi látásmódjának és kitartó kísérletező szellemének köszönhetően megalkotta saját technikáját, a hengeres festésmódot, amely „Prohászka-stílusként” vált ismertté. Művei a színek, formák és motívumok különleges játékán keresztül szinte tapintható dimenziókat nyitnak meg, amelyek egyszerre tükrözik alkotói korszakainak érzelmi lenyomatát és lelki mélységeit.

Prohászka Antal Bartók Béla művészete előtt tisztelegve készítette el híres „Bartók-sorozatát”. Ezek az alkotások nemcsak a magyar zeneszerző zenei géniuszát idézik meg, hanem vizuális formában is új életre keltik Bartók zenei világának esszenciáját. A sorozat óriási sikert aratott és Prohászkát a kiállítótermek keresett alkotójává tette több tucat kiállítást maga mögött hagyva!

2003-ban a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének tagjává választották, amely elismerése volt annak az innovatív és kiemelkedő művészi munkának, amelyet évtizedek óta végez. Ars poeticája egyszerű, mégis erőteljes: „A művészet megtisztít, fölemel az újraalkotás nehéz szépsége által.”

Prohászka Antal művészete a tradíciók és az újító szellem ötvözete. Festményei nemcsak látványosak, hanem mélyebb üzenetet is hordoznak: az emberi lélek és kapcsolatok időtállóságáról, valamint a művészet erejéről mesélnek. Ma is aktívan alkot, művei pedig tovább gazdagítják a kortárs magyar művészetet.

Források

[szerkesztés]