Cikkjelölt:Posoni kert

Lippay János Posoni kert című három kötetes munkája az egyik első magyar nyelvű kertészeti szakirodalom. A növénytermesztési és –gondozási ismeretek XVII. századi összefoglalása, tudománytörténeti jelentősége óriási. Könyvében méltatta a kertészeti munkák hasznosságát, egészségre gyakorolt hatását, s természetesen a növényfajok és -fajták ismertetése mellett termesztéstechnológiát, nemesítési eljárásokat is leírt. Kitért a növényvédelemre, a termőhely kiválasztására, a kert kialakításának szempontjaira sőt a termények felhasználására és tartósítására is. Hozzájárult a magyar kertészeti szaknyelv kialakulásához. Bár a korabeli külföldi szakirodalmi forrásokból is merített ismerteket, azokat a hazai környezetre adaptálta és a saját, pozsonyi érseki kertben szerzett tapasztalataira építette könyvét.

Alcíme

"Kiben minden kerti Munkák, Rendelések, Virágokkal, Veteményekkel, Fákkal, Gyümölcsökkel, és Kerti Csömötékkel való baimolódások: azoknak Nemek, hasznok, bé-csinálások bővségesen Magyar nyelven leirattattanak, kivált-képpen azok, az kik Esztergami Érsek Urunk Ő Naga Posoni kertében talaltatnak.

Az Nemes Magyar Nemzetnek közönséges hasznára.

Jezsuiták rendin-való

P. Lippay János-által.

Kinek első könyve nyomtattatott Nagy Szombatba, az Academiai bötűkkel.

Anno 1664."

A könyv részei

rész Virágos kert - Nagyszombat, 1664 (150 kerti virág, 42 hagymás és gumós, 29 évelő, 41 egyéves, 20 hidegházi, 18 virágos cserje ismertetésével)
rész Veteményes kert - Bécs, 1664
rész Gyümölcsös kert - Bécs, 1667

Kiadásai

Nagyszombat, Bécs, 1664, 1667

Győr, 1753 (Streibig Gergely János kiadása)

Akadémiai Kiadó, Budapest, 1965, 1966

Akadémiai Kiadó, 1977

Pytheas, Budapest, 2002

Pytheas, Budapest, 2006^[1]^[2]^[3]

A szerző

Lippay János a magyar nyelvű kertészeti szakirodalom megalapozója.^[3]

1606. november 1-jén született Pozsonyban, nemesi család sarjaként. Édesapja, id. Lippay János (†1616), királyi személynök volt. Három testvére közül Lippay György (1600–1666) 24 évig esztergomi érsekként, míg Lippay Gáspár (†1652) a Magyar Kamara elnökeként hat éven át szolgált. Lippay Ferenc szintén szerzetes volt, akárcsak Lippay János.

Tanulmányait Pozsonyban és Bécsben végezte, majd 1624-ben lépett be a jezsuita rendbe. Szerzetesként a grazi és a bécsi egyetemen keleti nyelveket tanított. 1643-ban visszatérve Magyarországra először a győri jezsuita kollégium igazgatója lett, később a trencséni rendház élére került. Három évet töltött Ungváron elöljáróként, majd bátyja, György (maga is rajongója a kertészetnek) hívására Pozsonyba költözött, ahol annak haláláig az érseki kertet gondozta és vezette. A pozsonyi érseki kertben európai hírű dísznövény-, gyümölcs- és zöldségtermesztés folyt.

A gyakorlati kertészkedés mellett a szakma elméleti kérdései is foglalkoztatták, ismerte a keleti, görög és római gazdasági írók műveit, valamint saját kora kertészeti szakirodalmát. Ismeretei túltettek kora tudományos színvonalán.

Bátyja 1666. januárjában bekövetkezett halála után Lippay János Trencsénben hunyt el 1666. június 2-án.

Könyvei

Calendarium oeconomicum perpetuum. Pozsony, 1661.
De insitione et seminatione. Pozsony, 1663.
Hortenses praeceptiones et deliciae. Bécs 1664.
Posoni kert. Nagyszombat, Bécs, 1664, 1667.
De fructibus diversissimis producendis. Pozsony, 1666 vagy 1667.

A pozsonyi kert

A könyv a szerző valódi tapasztalatain és a korabeli szakirodalmi ismereteken alapszik. Lippay János a pozsonyi érseki nyári villa kertjének igazgatója volt, ahová testvére, Lippay György esztergomi érsek közbenjárására és hívására került. Lippay György maga is célul tűzte ki a kert színvonalának emelését, ebben a munkában János öccse nagy segítségére volt. A pozsonyi érseki kert hamar európai hírnévre tett szert.

Története

A pozsonyi érseki kertet Oláh Miklós esztergomi érsek vásárolta meg a 16. század közepén. Forgách Ferenc érsek idejében alakították ki a díszkertet. ^[4] 1642-től, Lippay György hivatalba lépésétől kezdődött a kert virágkora. 1663-ban hívta meg öccsét, Lippay Jánost s kérte fel magyar nyelvű kertészeti könyv megírására, valamint a pozsonyi érseki kert leírására. A kert fennmaradt ábrázolásait, néhány rézmetszetet valószínűleg Ifj. Lippay György, az érsek unokaöccse készítette.

Lippay György érsek és Lippay János 1666-os halála után nem volt méltó gondviselője a kertnek.

A 17. század végére teljesen leromlott. A 18. század elején Keresztély Ágost szász bíboros francia stílusban hozatta rendbe, ezzel végleg eltűnt a barokk kert, a Lippay korában kialakított létesítményeivel és látványosságaival egyetemben.^[5]

Mára mindössze a sárkányölő Szent György - egykor a halastóban álló - szökőkútszobra maradt meg, a pozsonyi érseki palota udvarán áll.^[6]

Mária Terézia korában francia parkként használták a területet. Később katonai kórház lett.

Kialakítása

A kétszintes nyaraló épület körüli kertben szőlőlugas, virágoskert fajtagyűjteményekkel, veteményes és gyümölcsös (szintén fajtagyűjteményekkel) is el volt különítve, valamint bibliai, görög és római mitológiai ábrázolásokkal díszített építmények, szobrok, négyszögletű halastó, tornyos napóra, falikút, szökőkút, élősövény-labirintus várta a látogatókat. Előzőek mellett optikai látványosságok, vízigép, zenélő szerkezet és a mediterrán növények (jázmin, füge, gránátalma, citrom, narancs, mirtusz stb.) számára kialakított orangerie is megtalálható volt a nevezetes kertben.

A Mátyás idejében divatba jött reneszánsz kertekkel szemben ez a kert barokk stílusban épült, úttörőként Magyarországon.

Növényritkaságok

Lippay György messze földről (Európai országokon túl Törökországból, sőt Indiából) hozatott dísznövényfajta különlegességeinek hamar híre ment, s több külföldi forrás is hivatkozott rá, pl. Peter Laurenberg a tulipánfajta ritkaságokat említette meg. Akkoriban indult a tulipán a magyar kertekben hódító útjára.^[5]

A gyümölcsöskertben többek közt alma s körte fajták gyűjteményét gondozták.

Szerepe

Az esztergomi érsek nyári villája Pozsonyban nemcsak az egyházi méltóság pihenését, de reprezentációs célokat is szolgált, hiszen számos hivatalos látogatás itt zajlott. Ennek megfelelően a villa kertjének is világszínvonalúnak kellett lennie. Kitekintve az adott történelmi korra, a megjelenő vendégekre gyakorolt lenyűgöző hatásnak más célja is lehetett:

"Korszerű megoldásai és szimbolikája a nyugati, keresztény világhoz tartozást fejezi ki, gazdagsága az itteni föld termékenységét, és az ezt használni képes fejlett kertkultúrát dicséri, virágzó szépsége az elpusztított országnak a saját hamujából feléledő főnix-madáréhoz hasonló újjászületését hirdetheti. Mert nem csak a katonai sikerek, az okos politizálás, hanem az ehhez hasonló kimagasló kulturális teljesítmények bizonyították a magyarság élni akarását, és tartották meg az országot Európában."^[6]

Említései

A korábban már hivatkozott Peter Laurenberg mellett az I. Lipótot köszöntő, szász-weimari herceg követségének egyik, Müller nevű tagja írt a pozsonyi kertről útinaplójában, s ezt Müller fiának közvetítésével végül Pigler Andor jegyezte le magyar nyelven.

Jegyzetek

↑ moly.hu adatlap. (Hozzáférés: 2025. február 17.)
↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) :0 nevű lábjegyzeteknek
↑ ^a ^b Lippay János - Magyar Elektronikus Könyvtár. (Hozzáférés: 2025. február 17.)
↑ Magyar Katolikus Lexikon. (Hozzáférés: 2025. február 18.)
↑ ^a ^b Dr. Rapaics Raymund: Természettudományi Közlöny, 1938. (Hozzáférés: 2025. február 18.)
↑ ^a ^b László Andor: Műveljük kertjeinket! Lippay György esztergomi érsek pozsonyi kertje. Napi Történelmi Forrás, 2020. (Hozzáférés: 2025. február 18.)

Források

További információk

https://zsigogyorgy.hu/tanfolyamok/PosoniKert.pdf

Kapcsolódó szócikkek

Prímási palota (Pozsony)

Barokk kert

[1] moly.hu adatlap. (Hozzáférés: 2025. február 17.)

[:0-2] Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) :0 nevű lábjegyzeteknek

[:1-3] Lippay János - Magyar Elektronikus Könyvtár. (Hozzáférés: 2025. február 17.)

[4] Magyar Katolikus Lexikon. (Hozzáférés: 2025. február 18.)

[:2-5] Dr. Rapaics Raymund: Természettudományi Közlöny, 1938. (Hozzáférés: 2025. február 18.)

[:3-6] László Andor: Műveljük kertjeinket! Lippay György esztergomi érsek pozsonyi kertje. Napi Történelmi Forrás, 2020. (Hozzáférés: 2025. február 18.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]