Cikkjelölt:Objektum-modellező nyelv (Object-modeling language)
Az objektum-modellező nyelv egy szabványos szimbólumkészlet, amelyet egy szoftverrendszer modellezésére használnak egy objektumorientált keretrendszer segítségével. A szimbólumok lehetnek informálisak vagy formálisak, az előre meghatározott grafikus sablonoktól a grammatikák és specifikációk által meghatározott formális objektummodellekig terjedően.
A modellező nyelv általában az objektum-orientált fejlesztés módszertanához kapcsolódik. A modellező nyelv határozza meg a modell elemeit. Például, hogy egy modellnek vannak osztályai, metódusai, objektumtulajdonságai stb. A módszertan meghatározza azokat a lépéseket, amelyeket a fejlesztőknek és a felhasználóknak meg kell tenniük a szoftverrendszer fejlesztése és karbantartása érdekében. Ilyen lépések például a követelmények meghatározása, a kód fejlesztése és a rendszer tesztelése.
Gyakran előfordul, hogy a modellező nyelvet és a modellezési módszertant nem különböztetik meg. Például a Booch-módszer hivatkozhat Grady Booch diagramozási szabványára, módszertanára vagy mindkettőre. Vagy a Rumbaugh Object Modeling Technique (Objektum Modellezési Technika) egyszerre egy diagramkészlet és egy folyamatszemlélet az objektumorientált rendszerek fejlesztéséhez.
Az objektum-orientált közösség korai éveiben számos, egymással versengő modellezési és módszertani szabvány létezett. A Booch és a Rumbaugh módszerek voltak a legnépszerűbbek. Ivar Jacobson Objectory-ja, valamint a Shlaer-Mellor és Yourdon-Coad módszerek szintén népszerűek voltak.
Azonban az objektumorientált közösség nagyra értékeli az újrafelhasználhatóságot és a szabványosítást. Amint az az ábrán látható, a 90-es évek közepétől kezdődően erőfeszítések történtek a vezető modellek összehangolására és egy egységes specifikációra való összpontosításra. Az ábra az egyik legfontosabb objektummodellező nyelvi szabvány, az Unified Modeling Language (UML) fejlődését mutatja be.
Az UML azzal a céllal kezdődött, hogy a közösség néhány meghatározó gondolkodója szabványos nyelvet hozzon létre az OOPSLA '95 konferencián. Eredetileg Grady Booch és James Rumbaugh egyesítették modelljeiket egy egységes modellbe. Ezt követte Booch cége, a Rational Software, amely megvásárolta Ivar Jacobson Objectory cégét, és beolvasztotta modelljét az UML-be. Akkoriban a Rational és az Objectory két meghatározó szereplő volt az objektumorientált eszközök és módszerek független szállítóinak kis világában. [2]
Az Object Management Group ezután átvette az UML tulajdonjogát. Az OMG az objektumorientált világ egyik legbefolyásosabb szabványügyi szervezete. Az UML egyszerre formális metamodell és grafikus sablonok gyűjteménye. A metamodel meghatározza az objektumorientált modell elemeit, mint például az osztályokat és tulajdonságokat. Lényegében ugyanaz, mint a metamodell olyan objektumorientált nyelvekben, mint a Smalltalk vagy a CLOS. Azonban ezekben az esetekben a metamodel elsősorban arra szolgál, hogy a fejlesztők futásidőben dinamikusan vizsgálják és módosítsák az alkalmazás objektummodelljét. Az UML metamodel matematikailag formális alapot nyújt a modellező nyelv által használt különböző grafikus nézetekhez, amelyek egy kialakuló rendszert írnak le.
A következő diagram szemlélteti az UML által meghatározott különböző grafikus sablonok osztályhierarchiáját. A szerkezeti diagramok meghatározzák egy objektum statikus szerkezetét: helyét az osztályhierarchiában, más objektumokkal való kapcsolatát stb. A viselkedésdiagramok meghatározzák a modell dinamikus aspektusait, az üzleti folyamatok logikáját, az elosztott objektumok koordinációját és időzítését stb. [3] [4]
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Riley: A Special Guide-MDA and UML Tools: CASE 2.0—or the Developer's Dream. drdobbs.com. Dr. Dobb's, 2006. április 1. (Hozzáférés: 2013. december 19.) „If it weren't for the dominance that UML has gained over the industry, MDA and related modeling standards couldn't even exist.”
- ↑ From Unified Method to Unified Language. modelseverywhere.wordpress.com, 2010. november 13. (Hozzáférés: 2013. december 19.)
- ↑ Fowler, Martin. UML Distilled. Addison Wesley, 1–33. o. (2004). ISBN 0-321-19368-7
- ↑ Object Management Group UML Specification. omg.org. Object Management Group. (Hozzáférés: 2013. december 19.)