Cikkjelölt:Gondolaterő
 |
Ez egy olyan cikkjelölt, ami kevés vagy ellenőrizetlen információt tartalmaz, ezért vagy más minőségvédelmi okból nem a cikkek között van, de a témája miatt feljavításra érdemes lehet. A vitalapon le van írva, hogy miben segíthetsz konkrétan ebben az esetben, a Wikipédia:Feljavításra váró cikkjelöltek lapon pedig az, hogy általában miben. |
|
|
Ezt a cikkjelöltet feljavítás hiányában hamarosan törölhetik, a törlés tervezett dátuma: 2024. december 18., 00:00 (CET). Ha meg szeretnéd tartani, építsd tovább. A feljavítás után szólj a járőröknek, hogy már cikké tehető. Bővebben a cikkjelöltekről ide kattintva olvashatsz. |
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
 |
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. |
Under costruction: A gondolaterő konkrét fizikai mértékegységgel (Newton) leírható erőt jelent. A filozófiai, vallási, világnézeti stb. iskolák elvont fogalmai közül az egyik legfontosabb a gondolat. A gondolat azonban nem definiálható csupán logikai értlemezéssel. Ezt felismerve, már közel 20-30 éve voltak és vannak kísérletek, amikben a gondolat fizikai hatását vizsgálják a világra. A korábbiakat kisebb jelentőségük miatt most nem említjük. A mérhetőség szempontjából általában a gondolaterő korábban mechanikus, ma elektronikus véletlenszám-generátorokra gyakorolt hatását vizsgálják. Ez teljes egészében sztochasztikus, azaz nem függvényszerű kapcsolatot fog eredményül adni. Ha a generált véletlenszámok eltérnek a normális matematikai eloszlástól, akkor a gondolat hatással volt a számok generálására. Ilyen kísélet volt a PEAR (Prinston Engineering Anomalies Research), amely végül is alig szignifikánsan (gyengén) igazolta a gondolat erejének létezését. Ők a Power of Mind (az elme hatalma, az elme teljesítménye, a gondolat ereje) kifejezést használták. Hosszabb ideig árultak is egy eszközt, mely a gondolat erejét mérte. Az eszköz túl kis hatásfokkal jelezte a gondolat erejét, ma már nem kapható.
Ma is futnak hasonló, véletlenszámokra alapozott kutatások. Az eredmények is hasonlóak. A gondolat valós erejének függvényszerű, azaz a véletlen hatásoktól mentes mérését Dr. Lajtner Tamás dolgozta ki. Ő, mind a gyakorlatban, mind elméletileg is vizsgálta a gondolat erejét. Előállította a ma kapható Lajtner Gépet (Lajtner Machine). Ezek apró tárgyak, melyeket gondolattal lehet mozgatni. A Lajtner Gép valójában nem gép, mert az esetek többségében a gondolat adja az üzemanyagot, ami a "gép" mozgáshoz kell, és a kormányzást, a vezérlést is a gondolat végzi. A Lajtner Gép lehet élő vagy élettelen. Élők esetében a sejttől, a növényeken és állatokon át, egészen az emberig lehet a gondolaterőt az élő befolyásolására használni. A mozgatható tárgyak mérete tömegüktől, egyensúlyi helyzetüktől és egyéb, fizikailag jól meghatározható tényezőktől függnek.
A mai mainstream tudomány tagadja, elutasítja a gondolat erejének létezését. A gondolat erejének mérése ezért fizikatudományi problémát is jelent. A mai mainstream tudomány szerint a mérhető gondolat az agy elektromágneses jelsorozata. Ezek a jelek tipikusan 0,05-600 Hz-esek. (Egyes agyi betegségek esetén 800 Hz-es jelek is előfordulhatnak.) Ezeket az elektromágneses jeleket ma már sok eszközzel lehet mérni, a legolcsóbb módja az EEG (elektroenkefalográf) és ennek továbbfejleszett változatai.
Az agy elektromágneses hullámainak van energiája (teljesítménye, ereje), ezek mérések alapján kiszámíthatók. Ezek a hullámok azonban nem nevezhetők a gondolat erejének azért, mert egy egyszerű kísérlet ezt kizárja. A kíséletet Lajtner írja le. A kísérletben a résztvevő alanyok egy középen felfüggesztett papírkereket forgatnak a gondolat erejével. A forgatáshoz annyi erő (energia) kell, amennyit az agyhullámok nem tudnak előállítani. Az ismert agyfrekvenciákhoz képest ez a papírkereket forgató gondolaterő (energia) sok nagyságrenddel nagyobb. Ez két dolgot jelenthet. a) Lehetséges, hogy létezik egy nagyfrekvenciás agyi jelsorozat is, amit eddig nem sikerült megmérni. Elvileg lehetséges, de az agyi elektromágneses hullámokat a neuron kisülései okozzák. Ekkora frekvenciához egysszerűen nincs elég "neuronenergia". b) A másik lehetőség önként adódik, a gondolat egy eddig még nem ismert módon ható fizikai erő. A mai fizika négy alapvető kölcsönhatást (négy alapvető erőt) ismer. A gyenge és erős kölcsönhatást, az elektromágneses erőt és a gravitációt. Az első három lényegében egy tőre visszavezethető. A gravitáció egyes felfogásokban nem erő, hanem a téridő változásából eredő kölcsönhatás. Több alapvető kölcsönhatás nincs, állítja a mai mainstream fizika, ezzel kizárva egy új kölcsönhatás létét. S mivel a négy alapvető kölcsönhatással a gondolat ereje nem magyarázható meg, a gondolat ereje nem létezik, szerintük.
Ez a felfogás ellentmond a tényeknek és elméletileg is felodható az ellentmondás. Lajtner képes megmagyarázni a gondolat erejének működését úgy, hogy a fizika további összefüggései is érvényben maradnak. Szerinte a fizika néhány axiómáját kell megváltoztatni, mert néhány mai axióma, szerinte, téves.