Cikkjelölt:Gáspár László (pedagógus)

Gáspár László
Született	1937.március 21 Doboz
Elhunyt	1998.június 23. Pécs
Foglalkozása	pedagógus
Iskolái	Nagy László, Népi Kollégium, Budai Tanítóképző, Eötvös Loránd Tudományegyetem, MTA doktora
Kitüntetései	Állami-Díj
Sablon • Wikidata • Segítség

Gáspár László, a nevelésfilozófus, a szentlőrinci kísérleti iskola koncipiálója, alapítója, első igazgatója volt.

Szerkesztő, tanító, kísérletiiskola-igazgató, egyetemi tanár, a Neveléstudományok akadémiai doktora.

A népi kollégista mozgalomban szerzett tanulmányai, kapcsolatai és elkötelezettsége nyomán vállalt feladatokat fiatalon a Pajtás újság szerkesztőségében, illetve a Tankönyvkiadónál.

A gyakorlati pedagógiai tapasztalatait tanyai iskolában szerezte, itt értette meg, hogy az iskolafejlesztés és a helyiközösség-fejlesztése elválaszthatatlan.

Doktori kutatásait a makarenkoi hagyományok korszerű nevelésfilozófiai értelmezésével végezte - summa cum laude végzett.

Ezután maga jelentkezett a hatvanas évek végi társadalmi-nevelésügyi pezsgésben olyan kísérleti iskola irányítására, melyben a teljes élettevékenység (egyébként az amerikai Deweynél, másképp a német Peter Petersennél is is felbukkanó) pedagógiai reprodukciójára kerül sor ( tanulás-művelődés, értékteremtés-termelés-gazdálkodás, közéleti-önigazgató tevékenység, szabadidő). A kísérlet feltétele volt: helyben munkavállaló, hagyományos nevelőtestülettel kell kidolgoznia az új program terveit s megvalósítani azt (ebben tudományos szempontok, de a kísérlet bukását váró dogmatikus kortársak gáncsoskodása is belejátszott). Egyedül Csalog Juditot vihette magával - később elkülönböztek a megvalósítás részletein.

Átadta az iskola vezetését Kocsis Józsefnek. Állást vállalt a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen

A helyi és országos konfliktusok után elhagyta a dunántúli várost. Szülőhelyéhez közel, a békési Sarkadon kapott lehetőséget a kísérlet középiskolai folytatására. A megyeszékhelyen létrejött főiskolán tanított, majd az ország első magánegyetemén indított innovátorképzést.

A megalakuló MSZP választmányi tagja lett. A rendszerváltás utáni első oktatási kormányzatnak nem volt kegyeltje, a sarkadi kísérlet befulladt.

Pécsre hívták a Felnőttképzési Intézetbe. A kinevezés körüli újabb bonyodalmakban szerzett második szívinfarktusba belehalt.

Mintha nem idéznék a mai világban súlyának megfelelően. Pedig nem csupán pályája delelőjén érzékelt nemzetközi és hazai ismertsége indokolná, hogy újra és újra elővegyük művét, életművének tanulságait. Az az értékelés időtálló, mely az „első alternatívnak” kijáró tisztelettel emlegeti a dobozi szegénysorról (mezőhéki tanyai iskolai tanítóságtól, Pajtás- és Tankönyvkiadói szerkesztői munka nyomán) az értelmiségi hivatásba érkezett Gáspárt, az 1969-ben sikeres kandidátusi védése után Szentlőrincen megnyílt kísérleti iskola az első rést ütötte a monolitnak képzelt iskolarendszeren, s a monolitnak képzelt iskolarendszerről alkotott vízión. Szentlőrinc a teljes iskolai tevékenységrendszert gondolta újra – alapjában hivatkozatlanul ugyan, de a reformpedagógia első hullámának következtetéseivel kötötte össze a kontinuitás szálait. A Kemény Gábor Iskolaszövetség alapítója volt, ennek folyóirata, az Embernevelés alapító főszerkesztője.

Munkásságát mindvégig vita kísérte. A hatalom sokallotta radikális elszánásait, a rendszerváltáshoz felsorakozó új ellenzék kevesellte. Voltak irigyei, voltak apologéta követői, voltak korai halálát siettető intrikusai, kevesen voltak barátai, vitapartnerei, vitázó tisztelői. Ez nemcsak az ő személyes, hanem nemzedékének is tragédiája volt. Újabban – hogy az értő vagy értetlenkedő kritika már nem feni rá fogát – olvasni méltató, újjáélesztő írásokat is.

Érdemes végiggondolni, végigolvasni nem csupán a Szentlőrinci iskolakísérletet, hanem Neveléselméletét, Innovációelméletét, Iskolakérdés című munkáit (a "trilógia” zöld kötésben az OKKER mecénási hozzáállásának volt köszönhető), vagy a Szubjektumok termelését, s más munkáit is.

Az újraolvasásban nyilván lesznek kritikai elemek is. De elvitathatatlan Gáspár Lászlótól – jobbról is, „balról is” –, hogy a marxizmus újragondolása (újmarxista, újbaloldali diskurzusban való megjelenítésében) hazánkban, s a „létezett szocializmus világában” lényegében tudományunkban vele kezdődött, hogy – Pataki Ferenc nyomdokain – először hántotta le a makarenkoi életmű olykor hamis – a sztálinizmussal fertőzött – héját, s bontotta ki a Gorkij-telepi gyakorlat lényegi, humanista elemeit. Korai haláláig a szocializmus, a szocialista társadalom reformálhatóságára építette ideológiáját és gyakorlati művét. A kritikai gondolkodás és a hűség nála egybetartozott. Méltó emlékezetünkre.

A modern magyar nevelésügy elkerülhetetlen láncszeme.

Fő művei

• Pedagógiai problémák egy tanyasi iskolában. Tankönyvkiadó (1963) 
• A társadalmi gyakorlat szükségletei és az általános nevelés tartalma. Budapest: Akadémiai Kiadó (1977) 
• Egységes világkép, komplex tananyag. Tankönyvkiadó (1978) 
• A szentlőrinci iskolakísérlet. Tankönyvkiadó (1984) 
• A szubjektumok termelése. Kossuth (1987) 
• Az iskolakérdés. OKKER (2003) 

Források

• Mihály Ottó: Gáspár László nagy alkotása: a „szentlőrinci pedagógiai konstrukció”. Embernevelés, 3. sz. (1998)
• Trencsényi László.szerk.: Ungvári János-Nyirkos Tibor: Gáspár László (1937 – 1998), Pedagógusok arcképcsarnoka. Debrecen: Karácsony Sándor Pedagógiai Egyesület, 77-79. o. (2011) 
• Bárdossy Ildikó-Molnár-Kovács Zsófia (szerk.): Szakmai életút-lapozgató VII.. Gáspár László emlékkötet. 2017. Kronosz, Pécs
• Kovács Sándor: Gáspár László örökségének aktualitása. Tani-tani, 2017. szeptember 27
• Fábry Béla: Egy marxista Európa élvonalában. Népszava. 2017. október 19