Cibethiéna

Cibethiéna
	Evolúciós időszak: Pleisztocén - jelen
	A természetes élőhelyén
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Csoport:	Ferae;
Rend:	Ragadozók (Carnivora);
Alrend:	Macskaalkatúak (Feliformia);
Család:	Hiénafélék (Hyenidae);
Alcsalád:	Cibethiénaformák (Protelinae); I. Geoffroy Saint-Hilaire, 1851
Nem:	Proteles; I. Geoffroy Saint-Hilaire, 1824
Faj:	P. cristata;
Tudományos név
	Proteles cristata; (Sparrman 1783)
Szinonimák
Szinonimák
	Geocyon Wagler, 1830; Proteles cristatus (Sparrman, 1783); Proteles cristatus septentrionalis Rothschild, 1902; Proteles lalandii I. Geoffroy Saint-Hilaire, 1824; Proteles canescens Shortridge & Carter, 1938; Proteles harrisoni Rothschild, 1902; Proteles hyenoides (Desmarest, 1821); Proteles pallidior Cabrera, 1910; Proteles termes Heller, 1913; Proteles transvaalensis Roberts, 1932; Proteles typicus A. Smith, 1834; Viverra cristata Sparrman, 1783;
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Cibethiéna témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Cibethiéna témájú médiaállományokat és Cibethiéna témájú kategóriát.

A cibethiéna (Proteles cristata) az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a hiénafélék (Hyaenidae) családjába és a cibethiénaformák (Protelinae) alcsaládjába tartozó faj. Alcsaládjának és nemének egyetlen faja.

Előfordulása

A cibethiéna Afrikában Szudántól Tanzánia északkeleti részéig honos, délen a határt Angola, Namíbia, Zimbabwe és Dél-Afrika alkotják.

Megjelenése

Az állat fej-törzs-hossza 55-80 centiméter, farokhossza 20-30 centiméter, marmagassága 48-50 centiméter és testtömege 9-14 kilogramm. Hosszú sörény húzódik a nyakán és hátán. Harc közben felborzolódik, így az állat nagyobbnak és erősebbnek tűnik. Bundája sötétsárga fekete csíkokkal. Füle nagy és hegyes. A cibethiénának nagyon éles a hallása, hogy érzékelni tudja a termeszek mozgását. A kölykök bundája hamar felveszi ugyanazt a színt és mintázatot, mint amilyen a szülőké.

Életmódja

A cibethiéna rendszerint földimalacok vagy ugrónyúlak elhagyott odújába költözik. Az állat éjjel aktív és territoriális. Tápláléka termeszek és más rovarlárvák. Fogságban akár 15 évig is élhet.

Szaporodása

Az ivarérettséget másfél éves korban éri el. A párzási időszak eltérő. A vemhesség rendszerint 90 napig tart, ennek végén többnyire 2-3 kölyök születik. A fiatal állatok a következő párzási időig anyjuknál maradnak.

Források

Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 18.)
Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)
Képek és videók a cibethiénáról

További információk

Cibethiéna testközelben

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap