Cianid
Felülről lefelé:
1. Vegyértékkötés-elmélet szerinti szerkezet
2. Kalottamodell
3. Elektrosztatikus potenciálfelület
4. A „szén nemkötő elektronpárjának” HOMO/LUMO pályái
A cianidok olyan szervetlen vegyületek, melyekben a szén- és nitrogénatom között hármas kötést tartalmazó -C≡N cianocsoport található.[1] Cianidoknak általában a CN− anion sóit nevezzük. A cianidion izoelektronos a szén-monoxiddal és a molekuláris nitrogénnel.[2][3] A cianidok túlnyomó többsége erősen mérgező.[4]
Nevezéktan
[szerkesztés]A IUPAC szerves kémiai nevezéktana szerint a –C≡N funkciós csoportot tartalmazó szerves vegyületeket nitrileknek nevezzük. A nitrilek tehát szerves vegyületek.[5][6] Ilyen nitril például a CH3CN acetonitril, más néven metil-cianid. A nitrilekből általában nem válik szabaddá cianidion. Azt a funkciós csoportot, amelyben ugyanahhoz a szénatomhoz hidroxil- és cianidcsoport is kapcsolódik, cianohidrinnek nevezzük. A cianohidrinekből, a nitrilekkel szemben, hidrogén-cianid keletkezhet. A szervetlen kémiában a C≡N− iont tartalmazó sókat cianidoknak nevezik.
Források
[szerkesztés]- ↑ IUPAC Gold Book cyanides
- ↑ Greenwood, N. N.; & Earnshaw, A. (1997). Chemistry of the Elements (2nd Edn.), Oxford:Butterworth-Heinemann. ISBN 0-7506-3365-4.
- ↑ G. L. Miessler and D. A. Tarr "Inorganic Chemistry" 3rd Ed, Pearson/Prentice Hall publisher, ISBN 0-13-035471-6.
- ↑ Environmental and Health Effects of Cyanide. International Cyanide Management Institute, 2006. [2012. november 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 4.)
- ↑ IUPAC Gold Book nitriles
- ↑ NCBI-MeSH Nitriles