Ciafid

A ciafid (P≡C⁻) a cianid foszforanalóg vegyülete. Nem ismert sóként, azonban in silico mérések szerint az ionban a negatív töltés főként a szénatomon található (0,65), szemben a foszforral.

Előállítása

Fémorganikus ciafidkomplexekről számoltak be 1992-ben.^[1] A modernebb előállítási módszerek más utakon történnek:

SiR₃-funkcionalizált foszfaalkinekből

Az η¹-koordinált foszfaalkinkomplex, a transz–[RuH(P≡CSiPH₃)(dppe)₂]⁺ alkoxiddal való kezelése deszililációt okoz, amit a megfelelő szénkötött ciafidkomplexszé történő átrendeződés követ.^[2] A ciafid-alkinil komplexeket hasonlóan állítják elő.^[3]

2-foszfaetinolátból (P≡CO⁻)

Aktinoida–ciafid komplex állítható elő a foszfaetinolátion C–O kötésének felszakadásából.^[4] A ((^Ad,MeArO)₃N)U³⁺(DME)] és a [Na(OCP)(dioxán)_2,5_] reakciója [2.2.2]kriptand jelenlétében kétmagú, oxo-kötött uránkomplexet eredményez C≡P ligandummal

Jegyzetek

↑ Robert J. Angelici (2007). „Cyaphide (C≡P⁻): The Phosphorus Analogue of Cyanide (C≡N⁻)”. Angew. Chem. Int. Ed. 46 (3), 330–332. o. DOI:10.1002/anie.200603724. PMID 17154215.
↑ Cordaro (2006). „Making the True "CP" Ligand”. Angewandte Chemie International Edition 45 (37), 6159–6162. o. DOI:10.1002/anie.200602499. PMID 16937421.
↑ (2014) „Synthesis and electronic structure of the first cyaphide-alkynyl complexes”. Dalton Transactions 43 (24), 9004–9007. o. DOI:10.1039/C4DT01108B. PMID 24867599.
↑ Christopher J. Hoerger, Frank W. Heinemann, Elisa Louyriac, Laurent Maron, Hansjörg Grützmacher, Karsten Meyer (2017). „Formation of a Uranium-Bound η¹-Cyaphide Ligand via Activation and C−O Bond Cleavage of Phosphaethynolate”. Organometallics 36, 4351–4354. o. DOI:10.1021/acs.organomet.7b00590.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Cyaphide című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Kapcsolódó szócikkek

Metilidinfoszfán

Kémiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[angelici-1] Robert J. Angelici (2007). „Cyaphide (C≡P⁻): The Phosphorus Analogue of Cyanide (C≡N⁻)”. Angew. Chem. Int. Ed. 46 (3), 330–332. o. DOI:10.1002/anie.200603724. PMID 17154215.

[2] Cordaro (2006). „Making the True "CP" Ligand”. Angewandte Chemie International Edition 45 (37), 6159–6162. o. DOI:10.1002/anie.200602499. PMID 16937421.

[3] (2014) „Synthesis and electronic structure of the first cyaphide-alkynyl complexes”. Dalton Transactions 43 (24), 9004–9007. o. DOI:10.1039/C4DT01108B. PMID 24867599.

[4] Christopher J. Hoerger, Frank W. Heinemann, Elisa Louyriac, Laurent Maron, Hansjörg Grützmacher, Karsten Meyer (2017). „Formation of a Uranium-Bound η¹-Cyaphide Ligand via Activation and C−O Bond Cleavage of Phosphaethynolate”. Organometallics 36, 4351–4354. o. DOI:10.1021/acs.organomet.7b00590.

[1]

[2]

[3]

[4]