Chlamydomonadaceae
Chlamydomonadaceae | ||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
A Chlamydomonas reinhardtii elektronmikroszkópos képe
| ||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||
| ||||||||||||
Nemzetségek | ||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Chlamydomonadaceae témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Chlamydomonadaceae témájú kategóriát. |
A Chlamydomonadaceae a valódi zöldmoszatok törzsének egy családja, mely a Chlorophyceae osztályba és a Chlamydomonadales rendbe tartozik.
Felépítésük
[szerkesztés]A sejtjeik általában gömb vagy ellipszoid formájúak, felülnézetben lehetnek hengeresek, kissé lapítottak, jobban vagy kevésbé kör alakúak is. Papillájuk és a pirenoidok hiányozhatnak. Gyakori a palmelloid állapot. Szemfoltjuk elöl vagy középen található. Zöld színtest jellemzi a sejteket, de olykor karotinoidok is színezik. A sejtfal vékony, sima. Két lüktető vakuólumot találunk sejtenként. Ostoraik általában olyan hosszúak, mint maga a sejt, esetenként hosszabbak is lehetnek.
1, 2 vagy 4 ostoruk van, sejttestüket sejtfal borítja, protoplasztjuk részben vagy egészben a fal mellett fut. Sejtjei egymagvúak. Általában bögre, csillag alakú vagy lemezes kloroplasztiszuk van, pirenoidjai hiányozhatnak. Egyes szaprotróf fajokban nincs klorofill.[1] Általában 1 szemfoltjuk van.[2]
A család nem monofiletikus, a kládok a hagyományosan meghatározott morfológiai csoportoknak nem felelnek meg.[3]
Élőhely
[szerkesztés]Megtalálhatók olvadó hóban, ahol extremofilek. Nem megfelelő körülmények közt karotinokban gazdag cisztát képezhetnek.[4]
A fény és az acetátkoncentráció ellentétesen befolyásolják a Chlorogonium elongatum plasztisz- és mitokondriális génjei expresszióját.[5]
Szaporodás
[szerkesztés]Az ivartalan szaporodás során a protoplaszt 2, 4 vagy 8 leánysejtté osztódik, sejtfaluk kialakulása a szülősejt falán belül kezdődik. Osztódás előtt a sejtfalak eltűnnek, a leánysejtek a szülősejt falának zseléssé válásakor vagy annak repedésén keresztül szabadulnak ki. Esetenként a sejtek több generációt hoznak létre az ostorképzés és a sejtfalból való szabadulás előtt. E szakaszt, a palmellát több nemzetségben is leírták.[1]
A családban történik ivaros szaporodás, ez lehet izogámia, anizogámia, oogámia.[2] Egyes fajok homo-, mások heterotallikusak. A zigóták fala vastag, csírázás előtt általában inaktívak.[1] Zigótánként általában legalább 4 zoospóra keletkezik.[2]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c Smith, Gilbert M.. The Fresh-water Algae of the United States, 2nd, McGraw-Hill Book Company (1950)
- ↑ a b c Iyengar, M. O. P.. Volvocales. New Delhi: Indian Council of Agricultural Research, 532. o. (1981)
- ↑ Nakada (2008). „Molecular systematics of Volvocales (Chlorophyceae, Chlorophyta) based on exhaustive 18S rRNA phylogenetic analyses”. Molecular Phylogenetics and Evolution 48 (1), 281–291. o. DOI:10.1016/j.ympev.2008.03.016. PMID 18430591.
- ↑ Lutz S, Procházková L, Benning LG, Nedbalová L, Remias D (2019. október 30.). „Evaluating High-Throughput Sequencing Data of Microalgae Living in Melting Snow: Improvements and Limitations1”. Fottea 19 (2), 115–131. o. DOI:10.5507/fot.2019.003. PMID 33414851. PMC 7116558.
- ↑ Opposite Regulation of the Copy Number and the Exeression of Plastid and Mitochondrial Genes by Light and Acetate in the Green Flagellate Chlorogonium (1995. augusztus). „{{{title}}}”. Plant Physiol 108 (4), 1641-1646. o. DOI:10.1104/pp.108.4.1641. PMID 12228568. PMC 157545.
Források
[szerkesztés]- Chlamydomonadaceae. NCBI. (Hozzáférés: 2012. március 10.)
- Ács Éva - Kiss Keve Tihamér: Algológiai praktikum (ELTE Eötvös Kiadó, 2004)