Chinorányi család
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A Chinorányi (más írásmódban: Chinorány) család egy Nyitra vármegyéből származott, de Zala vármegyében, elsősorban Nagykanizsán virágzott római katolikus nemesi származású család.
A család története
[szerkesztés]A család 1695 körül telepedhetett meg Nagykanizsán, az első ismert családtag Chinorányi István Ferenc, aki 1720-ban kapott postamesteri kinevezést a városban[1], leszármazottai közel 200 éven keresztül viseltek hasonló hivatalt. Halála után fia, Chinorányi Lipót (1715k-?) lett az utódja, aki hosszú évtizedeken át töltötte be a tisztséget, szolgálatáért 1755-ben nemességet kapott Mária Teréziától[2], a postamesterségére a címerében szereplő postakürt utal. Lipót szerepel a Nyitra vármegyei nemesek között, mint Chinorán településről származó nemes.[3]
A nemességszerzőnek két gyermekét ismerjük: Terézia leánya Mlinarics Lajos felesége lett, Boldizsár fia folytatta az immár családi hagyománynak számító postamesterséget (először 1794-ben említik, mint a hivatal viselőjét). Boldizsár felesége Teveli Krisztina lett, frigyükből kilenc gyermek született, közülük ifjabb Boldizsár (1782-1863) a kapornaki járás al-, majd főszolgabírója is volt 1823 és 1834 között[4]; Magdolna leánya (*1788) Wlassics Ferenc (*1781) felesége lett[5], Wlassics Antal nagyanyja; Chinorányi Antalra (1791-1871) halálakor úgy emlékezett vissza a helyi lap, mint Zala vármegye utolsóként meghalt hajdani insurgensére (nemesi felkelőjére), aki ott volt a napóleoni seregek elleni 1809-es győri csatában. Később cs. és kir. harmincadosként (a be- és kiviteli vámok beszedőjeként) dolgozott[6], majd részt vett a szabadságharcban, ami miatt börtönbe is került[7]; Chinorányi József (1803-1842) a kapornaki járás gyámi szolgabírája 1839 és 1841 között[8], felesége szenttamási Bertalan Jozefa (*1814) asszony volt, egyik fiuk, Chinorányi Géza szintén a postát szolgálta: Pécsen hunyt el 1901-ben, mint királyi távírda főfelügyelő[9]. Géza fia, Kornél (1876-1915) századosként szolgált a cs. és kir. 83. gyalogezredben, hősi halált halt.[10]
A legifjabb Boldizsár (1828-1900), az ifjabb Boldizsár fia volt az utolsó postamester 1868-ig, amikor az állam vette át a postaszolgálat működtetését. Kárpótlásul holtáig az övé maradt a városi posta szállításának joga.[11] Felesége Kerkapoly Irén volt, kilenc gyermekük született. A család ősi vagyonának maradékán, a mai Balatoni-Hevesi-Attila utcák környékén fekvő birtokon házat épített magának, ennek a területnek az emlékét ma a Postakert utca őrzi. Fia, aki szintén a Boldizsár (1885-1928) nevet kapta, miáltal a negyedik generációban is tovább élt a név, Budapesten lett pénzügyőr.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Magyar Kir. Közlekedési Múzeum. Tárgymutató (Budapest, MKKM, 1935), 85. o.
- ↑ Kempelen: Magyar nemes családok. (Hozzáférés: 2024. augusztus 12.)
- ↑ ifj. Reiszig Ede: Nyitra vármegye nemes családai. (Hozzáférés: 2024. augusztus 12.)
- ↑ Zala megye archontológiája - Zalai Gyűjtemény 50.. (Hozzáférés: 2024. augusztus 12.)
- ↑ Wlassics Ferenc és Chinorány Magdolna házassága, 1806. január 26.. (Hozzáférés: 2024. augusztus 13.)
- ↑ Nagy Iván: Magyarország családai. (Hozzáférés: 2024. augusztus 12.)
- ↑ Zala-Somogyi Közlöny, 1871. 10. szám. (Hozzáférés: 2024. augusztus 12.)
- ↑ Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000). (Hozzáférés: 2024. augusztus 13.)
- ↑ Chinorány Géza gyászjelentése. (Hozzáférés: 2024. augusztus 26.)
- ↑ Verlustliste 476. 3. oldal. (Hozzáférés: 2024. augusztus 12.)
- ↑ Barbarits Lajos: Nagykanizsa. Magyar városok monográfiája IV., 204. o.