Chimalhuacán (település)
| Chimalhuacán | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Mexikó | ||
| Állam | México | ||
| Régió | Texcoco | ||
| Község | Chimalhuacán | ||
| Irányítószám | 15031 | ||
| Körzethívószám | 55 | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 614 453 fő (2010)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Időzóna | CST (UTC-6) CDT (UTC-5) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 19° 26′ 15″, ny. h. 98° 57′ 15″19.437500°N 98.954167°WKoordináták: é. sz. 19° 26′ 15″, ny. h. 98° 57′ 15″19.437500°N 98.954167°W | |||
 Chimalhuacán
Pozíció México térképén
| |||
| Chimalhuacán honlapja | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Chimalhuacán témájú médiaállományokat. | |||
Chimalhuacán Mexikó México államának keleti részén, a mexikóvárosi agglomerációban fekvő nagyváros. 2010-ben lakossága meghaladta a 612 000 főt.[2]
Földrajz
[szerkesztés]Chimalhuacán Mexikóvárostól keletre található, tőle Nezahualcóyotl városa választja el. Területének szinte teljes egésze be van építve, bár délen, ahol vulkanikus eredetű hegyek emelkednek, a városi szövet ritkásabb, sőt, a Cerro Las Palomas felső része teljesen beépítetlen. Közlekedése jó, több országos főút halad el határában, és nincs messze a Benito Juárez nemzetközi repülőtér sem.
Népesség
[szerkesztés]A település népessége a közelmúltban folyamatosan és igen gyorsan növekedett:[2]
| Év | Lakosság |
|---|---|
| 1990 | 235 587 |
| 1995 | 410 031 |
| 2000 | 482 530 |
| 2005 | 524 223 |
| 2010 | 612 383 |
Története
[szerkesztés]Neve a navatl nyelvből ered: a chimalli jelentése „pajzs”, a hua birtokos szerkezetet képez, a can pedig „hely”-et jelent, így a teljes név jelentése „pajzzsal rendelkezők helye”.
A várost 1259-ben alapította három, Tulából származó testvér, Huauxomatl, Chalchiutlatonac y Tlatzcantecuhtli. A népesség egy része szintén Tulából, más része Culhuacánból érkezett. Azték és akolva származásúak voltak, eredetileg navatl és csicsimék nyelvet beszéltek, később a navatl vált egyeduralkodóvá, és a szokások is egységesedtek. 1431-ben a város, mint Texcocóhoz tartozó uradalom, részévé vált Texcoco, Tenocstitlan és Tlacopan Hármas Szövetségének. Amikor Nezahualcóyotl texcocói uralkodóvá való koronázására készült, és Chimalhuacánban járt, amnesztiát ajánlott azoknak, akik a tepanékok oldalán korábban ellene harcoltak, de most behódolnak neki. Bár Huexotla lakói ezt nem fogadták el, a kibontakozó harcban vezérüket Moctezuma hamar fogságba ejtette, így végül ők is kénytelenek voltak megadni magukat.
A spanyol gyarmatosítók letelepedése után a lakosság egy része nem volt hajlandó ott élni, ahol a hódítók, így a településen 1599-ben indián redukciót hoztak létre. Cristóbal de Salazar 1579-ben úgy írta le a helyi indiánokat, mint akik engedelmesek, jól meg képesek tanulni a rájuk bízott feladatokat, néhányuk pedig még írni és olvasni is tud.
A függetlenség kivívása után 1824-ben létrejött México szövetségi állam, amelyhez Chimalhuacán is tartozott. Mivel nem ismert az a rendelet, amely önálló községként, mint közigazgatási egységként létrehozta Chimalhuacánt, ezért 1824-et tekintik a község megalapítási évének is. 1875-ben Magdalena Atlipac, San Sebastián és Tecamachalco kiválásával a község területe lecsökkent, pontosan nem ismert időben pedig Chicoloapan község is kiszakadt belőle.
A mexikói forradalom idején a helyiek egy része aktív szereplőjévé vált a forradalmi mozgalmaknak, például a városból küldöttségeket is menesztettek Emiliano Zapatához. 1920-ban megindult az autóbuszközlekedés. Az 1922-es földosztástól 1949-ig jelentős mezőgazdasági fellendülés jellemezte a környéket, 1952-re viszont lényegében befejeződött a Texcocói-tó kiszárítása, a kutak vízszintje csökkent, a vízzel kapcsolatos tevékenységek visszaestek. 1930-ban elkezdték felépíteni a községi palotát, valamint megalapították a Nezahualcóyotl nevű iskolát. A 20. század második felétől kezdve a fő megélhetési forrás szerepét a kereskedelem vette át. 1963-ban Nezahualcóyotl község is kivált Chimalhuacánból.[3]
Turizmus, látnivalók
[szerkesztés]
A település egyik fő látnivalója a Los Pochotes néven is ismert Chimalhuacán azték régészeti lelőhely, ahol egy múzeum is meglátogatható. A későbbi korokból származó műemlék a 16. századi Szent Domonkos-templom, az ugyanebből a korból származó San Agustín Atlapulcó-i kápolna és a 19. századi Szent Sír-kápolna a községi temető mellett. A helyi emberek közül sokan foglalkoznak kőfaragással: számos alkotásuk (kicsi molcajetéktől és metatéktől kezdve a monumentális emlékművekig) megtalálható a településen. Több közteret és templomudvart is kőből faragott szökőkutak díszítenek. A városi kultúrházat 1987. december 3-án avatták fel. Chimalhuacán legjelentősebb rendezvénye a pünkösd előtt tartott karnevál, amelynek gyökerei a 19. század második feléig nyúlnak vissza, emellett számos vallási jellegű ünnepet tartanak az év során.[3]
Források
[szerkesztés]- ↑ http://www.inegi.org.mx/sistemas/consulta_resultados/iter2010.aspx?c=27329&s=est
- ↑ a b SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. november 11.)
- ↑ a b E-Local–INAFED kormányzati oldal – Chimalhuacán község (spanyol nyelven). [2018. március 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 2.)
