Ugrás a tartalomhoz

Cherry Laine

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cherry Laine
Született1943. január 4.
Saint Mary Parish
ÁlneveCherry Laine
Állampolgársága
Foglalkozásaénekes
SablonWikidataSegítség

Sofia Eyango, művészneve: Cherry Laine, jamaicai diszkóénekesnő.[1] Életrajzi adatai nem ismeretesek, így születésének pontos helye és ideje sem.[2] Édesapja pap volt, édesanyja betegápoló. Hatévesen állítólag édesapja templomi kórusában énekelt, édesanyja kísérte orgonán. A család Angliába költözött. A mama szerette volna, ha lánya ápolónő és bába lenne, de Cherry tervei egészen mások voltak. Szorgalmasan járta a londoni stúdiókat és színpadokat, készült az énekesi pályára. Szülei halála után az NSZK-ba költözött. Ott Bernt Moehrle zeneszerző és producer pártfogásával indult a karrierje. Első kislemeze Everybody Knows It címmel jelent meg, ám a nagy áttörést az 1977-es Night In Chicago jelentette, amely egész Európában népszerű sláger lett. A folytatás 1978-ban érkezett Catch the Cat címmel. Ez a dal Spanyolországban annyira sikeres volt, hogy állítólag 8 különböző feldolgozást készítettek hozzá spanyol szöveggel, és mellesleg kétszeres aranylemez lett. Természetesen az album sem váratott magára sokat, 1979-ben adták ki I’m Hot címmel. A lemez közreműködői között megtalálható Michael Cretu és a Supermaxból ismert Kurt Hauenstein. Kissé meglepő módon az első két kislemezsiker, az Everybody Knows It és a Night In Chicago nem kerültek a korongra, melyről a már említett Catch the Cat mellett a The Sea-Fare Folk és a Speed Freak Sam lettek népszerűek. A The Sea-Fare Folk tulajdonképpen az ismert angol népdal, A részeg tengerész feldolgozása, melyet az 1980-as évek elején a holland Babe és a német Dschinghis Khan is műsorára tűzött. Cherry 1979-es kislemeze, a Danny’s Disco szintén sokszor szerepelt akkoriban a rádióállomások és a lemezklubok műsorán. A diszkózene hanyatlását azonban az énekesnő karrierje is megsínylette. Későbbi kislemezei már nem voltak igazán kelendőek, ezért már újabb nagylemeze sem készült. 1986-ban a Jungle Lover Boy című maxival megkísérelt visszatérni a popzene élvonalába. A dalt a diszkókban kedvelték is, ám ahhoz nem volt eléggé népszerű, hogy újra az élvonalba juttassa az előadóját. Cherry eltűnt a pop világából. Egyes internetes oldalak szerint még sikeres énekesnőként közreműködött Möhrle másik pártfogoltja, a Chilly együttes albumain, majd a ’80-as években a Pappy’ion nevű, kevésbé ismert formációhoz csatlakozott.[3] 1993-ban maxi CD-n adták ki három legnépszerűbb felvételét abban a Golden-Dance-Classics sorozatban, amely a diszkózene fénykorának ma már ritkaságszámba menő slágereit teszi hozzáférhetővé kompaktlemezen a nosztalgiázni vágyó egykori rajongók számára.

Ismertebb lemezei

[szerkesztés]

Kislemezek, maxik

[szerkesztés]
  • 1977 Everybody Knows It
  • 1977 Night In Chicago / You Love Me In A Special Way
  • 1978 Una Noche en Chicago (a Night In Chicago spanyol nyelvű változata)
  • 1978 Catch the Cat / Come On And Sing
  • 1978 Coge Al Gato (a Catch the Cat spanyol nyelvű változata) / Ven Y Canta (a Come On And Sing spanyol nyelvű változata)
  • 1979 The Sea-Fare Folk / You Are the Song
  • 1979 Danny’s Disco / I’m Hot
  • 1980 No More Monday / Al Capone
  • 1980 I’m Losing You / Easy Ride
  • 1981 Waiting / Ooh I Like It
  • 1986 Jungle Lover Boy
  • 1993 Night In Chicago / The Sea-Fare Folk / Catch the Cat (a Golden-Dance-Classics sorozatban)
  • 2005 Catch the Cat – Cherry Laine Mix 2005

Osztrák slágerlistás helyezések

[szerkesztés]
  • Catch the Cat: 1978. november 15-től 10. hétig. Legmagasabb pozíció: 9. hely
  • The Sea-Fare Folk: 1979. július 15-től 8 hétig. Legmagasabb pozíció: 13. hely

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Cherryt gyakran össze szokták keverni a szintén színes bőrű Cheryl Lynn-nel, aki az amerikai diszkózene egyik csillaga volt nagyjából akkor, amikor Cherry Európában.
  2. Több, az eurodiscóval foglalkozó orosz weboldal szerint – például http://discohistory.narod.ru/content/cherry_laine/cherry_laine.html – Cherry Laine Sofia Ejangóval, a Chilly együttes kameruni születésű énekesnőjével azonos. Ezt az információt megerősíteni látszik az a tény, hogy Ejango 1979-ben, Cherry Laine legnagyobb szólósikerei után került a Chillybe. Ugyanakkor viszont a Cherry Laine-lemezeken hallható jellegzetes női hang a Chilly dalaiban csak elvétve hallható, valamint a Cherry Laine-lemezeken és klipeken látható hölgy nem tűnik azonosnak a Chilly-fotókon és tévés fellépéseken látható két énekesnő egyikével sem.
  3. Erre vonatkozóan a szócikk szerzője nem talált pontos adatokat. A diszkóval foglalkozó weboldalakon azonban fellelhető egy olyan 1980-as lemez, amelyen a Pappy’ion a 1001 Nights (Ali Baba) című dalt énekli, és egyik szerzőként Cherry Laine-t tüntették fel.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]