Charles Sargeant Jagger
| Charles Sargeant Jagger | |
 | |
| Született | 1885. július 30.[1] Kilnhurst |
| Elhunyt | 1934. november 16. (49 évesen)[2][1][3][4] London |
| Állampolgársága | |
| Házastársa | Evelyn Isabel Wade |
| Gyermekei | Gillian Jagger |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései | Hadi Kereszt |
 | |
| Charles Sargeant Jagger aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Charles Sargeant Jagger témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Charles Sargeant Jagger (Kilnhurst, Yorkshire and the Humber, 1885. december 17. – London, 1934. november 16.) brit szobrász. Számos első világháborús emlékmű elkészítésében működött közre Nagy-Britanniában és külföldön egyaránt.
Pályafutása
[szerkesztés]A yorkshire-i Kilnhurstben született. Tizennégy éves korában ezüstgravírozó tanonc lett a Messrs Mappin & Webb cégnél, ahol megengedték, hogy a munka mellett művészeti tanulmányokat folytasson. 1903-ban elnyerte a Royal College of Art művészeti egyetem ösztöndíját, ahol Édouard Lantéri tanítványa és segédje lett. 1914-ben, második angolként, elnyerte a francia akadémia Róma-ösztöndíját, de az első világháború kitörése miatt nem tudott élni a lehetőséggel.[5]
Jagger a háborúban lövést kapott a vállába Gallipolinál, mérges gázt lélegzett be Franciaországban és megsebesült Flandriában is. Bátorságáért Hadi Kereszt kitüntetést kapott. Kevéssel a háború vége előtt az információs minisztérium hivatásos háborús művésszé (Official War Artist) nevezte ki, aminek köszönhetően számos megrendelést kapott emlékművek készítésére.[5]
1923-ban a a szobrászok királyi társaságának tagjává választották. 1926-ban és 1933-ban elnyerte a testület aranymedálját. 1926-ban a Királyi Művészeti Akadémia társult tagja lett, ami a rendes tagság előszobáját jelentette. 1934-ben elhunyt. Halálában közrejátszottak háborús sebesülései, valamint az, hogy rendkívül sokat dolgozott. Londoni otthonán (Albert Bridge Road 67.) kék emléktábla jelzi az egykori lakót.[5]
Híresebb munkái
[szerkesztés]- A Királyi Tüzérség első világháborús emlékműve – A Londonban felállított emlékművet 1925. október 18-án leplezték le.[6][7] Mivel az emlékmű jelentősen eltért a kortárs háborús alkotások többségét jellemző szimbolikus és idealizáló megközelítéstől, ellentmondásos volt a fogadtatása,[8] különösen az elesett katonát ábrázoló szoboré.[5]
- Great Western Railway háborús emlékmű – A Great Western Railway vasúttársaság elesett dolgozóinak emlékműve a Paddington pályaudvaron áll. Fő eleme a bronzszobor, amely egy nagykabátos, báránybőr mellényes, sálas, sisakos, levelet olvasó brit katonát ábrázol. Hátterét egy márványból készített kenotáfium formájú építmény adja.[9]
- Kelham-feszület – A szoborcsoport három méretarányos alakból állː a keresztre feszített Jézusból, Szűz Máriából és Keresztelő Jánosból.[5]
- Ernest Shackleton-szobor – A sarkkutató szobrát a Brit Királyi Földrajzi Társaság rendelte meg Charles Sargeant Jaggertől.[5]
- Dzsaipur-emlékoszlop – Az indiai Delhiben álló oszlopot Sir Edwin Lutyens brit építész tervezte. Az oszlop annak állít emléket, hogy Calcutta helyett Delhi lett India fővárosa. Jagger két szobrot készített hozzá.[10]
- Briteket segítő belgák emlékműve – A Brüsszelben felállított emlékmű azon belgák előtt tiszteleg, akik az első világháború idején a földjükön harcoló brit sebesülteknek, hadifoglyoknak segítettek. 1923-ban a walesi herceg, a későbbi VIII. Eduárd brit király leplezte le.[11]
- Nieuport-i brit emlékmű – 1928-ban felavatott első világháborús emlékmű, amely a belgiumi Nieuport közelében elesett és ismeretlen helyen nyugvó nemzetközösségi katonák előtt tiszteleg.[12]
- Cambrai-emlékmű – A Franciaországban álló építmény falaira 7048 olyan brit és dél-afrikai katona nevét vésték fel, aki elesett a cambrai-i csatában, és ma ismeretlen helyen nyugszik. Charles Sargeant Jagger a domborműveket készítette.[13]
- Senki földje – A nagyméretű bronz domborművet Rómában, saját háborús emlékei alapján készítette. Ma a londoni Tate múzeum gyűjteményében van.[14]
Jagger alkotásai
[szerkesztés]-
-
-
Államfői palota, Delhi -
Portsmouth-i emlékmű -
Harding-szobor -
.jpg)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. augusztus 23.)
- ↑ Mapping the Practice and Profession of Sculpture in Britain and Ireland 1851–1951. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Jagger, (Charles) Sargeant, (Charles) Sargeant Jagger
- ↑ a b c d e f Royal Society of Sculptors
- ↑ BBC
- ↑ Imperial War Museum
- ↑ C20 Society
- ↑ Imperial War Museum 2
- ↑ President of India's Website
- ↑ Trace of War
- ↑ WW1
- ↑ CWG
- ↑ Victorian Web
Források
[szerkesztés]- ↑ BBC: Here Was A Royal Fellowship of Death': Royal Artillery Memorial at Hyde Park Corner, How WWI remembrance monuments created beauty from chaos. BBC. Hozzáférés ideje: 2021. november 29.
- ↑ Imperial War Museum: Royal Artillery. Imperial War Musem. Hozzáférés ideje: 2021. november 29.
- ↑ Imperial War Museum 2: Great Western Railway Paddington. Imperial War Musem. Hozzáférés ideje: 2021. december 31.
- ↑ C20 Society: London: Royal Artillery Monument. Twentieth Century Society. Hozzáférés ideje: 2021. november 29.
- ↑ Royal Society of Sculptors: Charles Sargeant Jagger FRBS (1885-1934). Royal Society of Sculptors. Hozzáférés ideje: 2021. december 31.
- ↑ President of India's Website: The Main Building & Central Lawnː Circuit 1. President of India's Website. Hozzáférés ideje: 2021. december 31.
- ↑ Trace of War: Anglo-Belgian Memorial. Trace of War. Hozzáférés ideje: 2021. december 30.
- ↑ WW1: Nieuport Memorial. WW1 Cemeteries. Hozzáférés ideje: 2021. december 26.
- ↑ CWG: Cambrai Memorial, Louvernal. Commonwealth War Graves. Hozzáférés ideje: 2021. december 30.
- ↑ Victorian Web: No Man’s Land by Charles Sargeant Jagger. Victorian Web. Hozzáférés ideje: 2021. december 30.
