Fakuszfélék

Fakuszfélék
Hegyi fakusz (Certhia familiaris)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Verébalakúak (Passeriformes) Alrend: Verébalkatúak (Passeri) Részalrend: Passerida Öregcsalád: Certhioidea Család: Fakuszfélék (Certhiidae) Leach, 1820
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Fakuszfélék témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Fakuszfélék témájú médiaállományokat és Fakuszfélék témájú kategóriát.

A fakuszfélék vagy fakúszfélék (Certhiidae) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe tartozó család. Két nem és tizenegy faj tartozik a családba.

Elnevezése

Nevének helyesírása (fakusz vagy fakúsz) jelenleg vita tárgya. A nyelvészeti kiadványokban inkább a fakúsz alak található meg, míg az ornitológusok inkább a fakusz alakot használják a szakirodalomban.

A fakúsz nevet használja többek között a Czuczor–Fogarasi-szótár (1860-as évek), Herman Ottó Magyarország madarai című könyve (1899), a Környezetvédelmi Lexikon (1993), a Magyar értelmező kéziszótár (2004), az OH. (2004), a Magyar helyesírási szótár (11. kiadás, 1999 és 12. kiadás, 2017) és A magyar nyelv nagyszótára (fakúsz).

A fakusz nevet használja többek között A magyar nyelv értelmező szótára (1960), a Mezőgazdasági Lexikon (1980), az Állattani Közlemények (1983), a Magyar Nagylexikon (1998), a Madárvilág Európában (Panemex, Grafo, 2003), a Madárhatározó (Park Könyvkiadó, 2005), a Magyarország madarainak névjegyzéke (2008, 15–17. oldal), a Magyar Madártani Egyesület honlapja (Archiválva 2022. december 21-i dátummal a Wayback Machine-ben), a magyar terepmadarászok honlapja, ezenkívül Rob Hume: Madárvilág Európában (351., 354., 355. o.), Frieder Sauer: Szárazföldi madarak (232. o.), Határozói kézikönyvek: A világ madarai (324. oldal), Rob Hume: Európa madarai (325., 329., 330. o.), Rob Hume: Madárlesen (11., 45., 144., 146., 325. o.).

Gozmány László 1979-es Hétnyelvű névszótárának 1. (részletes) kötetében fakúszként, míg a 2. kötetében lévő mutatóban fakuszként szerepel.

Nyelvészeti szempontból hasonló a csuszka és a kuszma neve is.

Rendszerezésük

A családot William Elford Leach írta le 1820-ban, jelenleg az alábbi 2 nem tartozik ide:

• Certhia
  • amerikai fakusz (Certhia americana)
  • barnatorkú fakusz (Certhia discolor)
  • Certhia hodgsoni
  • Certhia manipurensis
  • hegyi fakusz (Certhia familiaris)
  • himalájai fakusz (Certhia himalayana)
  • nepáli fakusz (Certhia nipalensis)
  • rövidkarmú fakusz (Certhia brachydactyla)
  • szecsuani fakusz (Certhia tianquanensis)
• Salpornis
  • Salpornis salvadori
  • pettyes fakusz (Salpornis spilonotus)

Megjelenésük

Testhosszuk 11-14 centiméter közötti.

Életmódjuk

A fák törzsén csavarvonalban közlekedve, a farkukra támaszkodva keresgélik rovarokból és pókokból álló táplálékukat.

Források

• Novum állatvilág enciklopédia V.: Madarak II. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2008. ISBN 978-963-9703-41-4 – magyar nevek