Cerro Culiacán
| Cerro Culiacán | |
 | |
| A hegy Jaral del Progreso irányából nézve | |
| Magasság | 2830–2834 m |
| Hely |  Mexikó, Guanajuato állam |
| Hegység | Vulkáni-kereszthegység |
| Relatív magasság | 1100 m |
| Típus | kialudt vulkán |
| Elhelyezkedése | |
 Cerro Culiacán
Pozíció Mexikó térképén
| |
 é. sz. 20° 20′ 27″, ny. h. 100° 58′ 11″20.340833°N 100.969722°WKoordináták: é. sz. 20° 20′ 27″, ny. h. 100° 58′ 11″20.340833°N 100.969722°W | |
Cerro Culiacán
Pozíció Guanajuato térképén
| |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Cerro Culiacán témájú médiaállományokat. | |
A Cerro Culiacán vagy Cerro del Culiacán a mexikói Guanajuato állam egyik vulkanikus eredetű hegye, magassága 2830 (más forrás szerint 2834[1]) méter.[2] Csúcsán távközlési létesítmények állnak.[3]
Elhelyezkedés
[szerkesztés]A tengerszint felett mintegy 1730 méterrel fekvő síkságból kiemelkedő magányos, csaknem szabályos kúp alakú hegy Guanajuato állam déli részén emelkedik, csúcsa Cortazar és Salvatierra községek határán található, de a hegy nyugati lejtői Jaral del Progreso községbe is átnyúlnak.[4]
Legkönnyebben nyugat felől közelíthető meg: a Victoria de Cortazar és Santiago Capitiro közötti útból egy autóval is járható út ágazik le, de gyalog északkeletről, Cañada de Caracheo irányából is egy ösvényen megmászható.[1] A csúcs a hegyikerékpárosok, motorosok és siklórepülők körében is kedvelt.[5]
A Cerros el Culiacán y la Gavia természetvédelmi terület
[szerkesztés]A Cerro Culiacánra és a közeli Gavia hegyre kiterjedő, 32 661,53 hektáros természetvédelmi területet 2002-ben hozták létre. 46 emlős-, 107 madár-, 21 hüllő- és 10 kétéltűfajt figyeltek meg itt, közülük legfontosabbak a Douglas-békagyík, a királygém és a Passerculus sandwichensis nevű sármányféle.[6]
A hegy legendája
[szerkesztés]A legenda szerint még a spanyol kolónia időszakában élt a környéken egy gazdag nemes család, akiknek volt egy szép lányuk, akibe egy szegény, de dölyfös fiú beleszeretett. „Természetesen” a lány szülei, amikor ezt megtudták, nem engedték a lány közelébe. Így a fiú elkeseredettségében úgy döntött, felvisz egy nagy fagerendát a hegy csúcsára, de a fáradságos munkába belehalt. A helyiek mesélik, hogy így keletkezett a nagy fakereszt a hegy csúcsán. Amikor a lány tudomást szerzett szeretője haláláról, ő is fölment a csúcsra néhány szolgálólányával, és ott találva a keresztet, táncolni kezdtek körülötte. A lány élete végéig minden évben így tett. A legendás körtánc hagyománnyá vált: ez a szokás a mai napig életben van.[1]
Források
[szerkesztés]- ↑ a b c A hegy Cortazar város oldalán (spanyol nyelven). [2014. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 23.)
- ↑ INEGI – Guanajuato állam domborzata (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. szeptember 23.)
- ↑ Fénykép a panoramio.com-on. [2016. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 23.)
- ↑ INEGI – Cortazar község földrajza (spanyol nyelven) (PDF). [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 23.)
- ↑ A hegy a gtoexperience.mx-en (spanyol nyelven) (PDF). [2013. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 23.)
- ↑ A természetvédelmi terület az állam hivatalos honlapján (spanyol nyelven) (PDF). [2013. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 23.)
