Cerebelláris ataxia–neuropátia–vesztibuláris areflexia
| Cerebelláris ataxia–neuropátia–vesztibuláris areflexia | |
| Osztályozás | |
| BNO-10 | G11.8 |
| Adatbázisok | |
| OMIM | 614575 |
A cerebelláris ataxia–neuropátia–vesztibuláris areflexia (CANVAS) 2019-ben leírt genetikai betegség. Prevalenciája 20 000 és 625 születésből 1 közt változik. Ez alapján az RFC1-alapú ataxia a leggyakoribb későn megjelenő örökletes ataxiák egyike Hisey (2024) szerint.[1] Tünetei többek közt egyensúlyi problémák, perifériás érzékelési tünetek, oszcillopszia, autonóm diszfunkció, diszfágia.
Az RFC1 gyakori mutációi az AAAAG ismétlődés helyén megjelenő AAGGG szekvenciák. Ez utóbbiak kálium jelenlétében G-kvadruplexeket, magnézium jelenlétében triplex H-DNS-t alkotnak, és a két változat vizsgálata alapján csak a patogén AAGGG ismétlődések mutatnak H-DNS-triplexet és állítják meg a replikációs villa előrehaladását élesztőben és humán sejtekben. Ezen ismétlődések nagy (400 feletti) mennyisége esetén jelentkeznek a tünetek.[2]
A cerebelláris ataxia–neuropátia–vesztibuláris areflexia a legtöbb szakaszismétlődés okozta betegségtől abban tér el, hogy az ismétlődések mennyisége mellett azok sorrendje is eltér.[1]
Okai
[szerkesztés]A cerebelláris ataxia–neuropátia–vesztibuláris areflexia oka az RFC1 általában (AAAAG)n szerkezetű 2. intronjának mutációja, melyben az (ACAGG)n, (AGGGC)n vagy (AAGGG)n szerkezetet vesz fel,[3] és jelentősen bővül. 400 AAGGG szekvenciájú ismétlődés is elegendő a tünetek megjelenéséhez.[1] Az RFC1 e mutációja megállítja a replikációs villa előrehaladását, megakadályozva a DNS-replikációt, a B-DNS-től eltérő DNS-szerkezetek, például G-kvadruplexek vagy H-DNS létrehozásával. Ez erősen leállítja a DNS-polimeráz I-t, a Vent-polimerázt és a T7-fág-DNS-polimerázt. Azt, hogy az AAAAG-ismétlődések nem okoznak DNS-polimerizációs hibát, feltehetően a gyengébb H-r DNS okozza, melyet nem a magnézium, hanem a cink stabilizál.
Lefolyás
[szerkesztés]A cerebelláris ataxia–neuropátia–vesztibuláris areflexia tünetei későn, átlagosan 52 éves korban jelennek meg.[1] Nevét tüneteiről kapta, ezenkívül jelentkezhet vesztibulopátia is, mely befolyásolhatja a látásélességet.[4] Lefolyása lassú: egy kohorszban a betegek 55%-ának van szüksége 10 év után segédeszközre és 25%-nak kell 15 év után kerekesszék.[5]
Történet
[szerkesztés]2011-ben Szmulewicz et al. 27 beteg, köztük a Migliacco et al. 2004-es beszámolójában szereplő 4 CANVAS-szel jelentkező beteg retrospektív adatai elemzése alapján a tünetek jelentkezésekor lévő medián életkort 60 évnek találták 33–71 év közti tartományban, és a 27 betegből 20 egyensúlyzavarokat, 8 dizesztéziát, 5 oszcillopsziát, 2 rossz közérzetet, 1 belső eséseket mutatott. Az agyi MRI cerebelláris atrófiát mutatott ki 22 betegben, a vesztibuláris funkciók ellenőrzése mindegyik betegben kétoldali vesztibulopátiát mutatott, mely függőleges fejrázáskor csökkent látásélességet, stimuláció hatására csökkenő vagy megszűnő vízszintes nystagmust és állandóan gyorsuló forgástesztkor megszűnő nystagmust mutatott.[6]
A CANVAS okát 2019-ben fedezték fel Cortese et al.[2] Jellemző mutációja a patogén AAGGG-ismétlődések megjelenése az RFC1 gén 2. intronjában, melyek hajlamosabbak kálium jelenlétében G-kvadruplex-képzésre, magnézium jelenlétében pedig hajlamosabbak H-DNS-képzésre, mint a normális AAAAG-ismétlődések.[2][1]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d e Hisey JA, Radchenko EA, Mandel NH, McGinty RJ, Matos-Rodrigues GM, Rastokina A, Masnovo C, Ceschi S, Hernandez A, Nussenzweig A, Mirkin SM (2024. február 21.). „Pathogenic CANVAS (AAGGG)n repeats stall DNA replication due to the formation of alternative DNA structures”. Nucleic Acids Res, gkae124. o. DOI:10.1093/nar/gkae124. PMID 37546920. PMC 10402041.
- ↑ a b c Cortese A, Simone R, Sullivan R, Vandrovcova J, Tang H, Yau WY, Humphrey J, Jaunmuktane Z, Sivakumar P, Polke J, Ilyas M, Tribollet E, Tomaselli PJ, Devigili G, Callegari I, Versino M, Salpietro V, Efthymiou S, Kaski D, Wood NW, Andrade NS, Buglo E, Rebelo A, Rossor AM, Bronstein A, Fratta P, Marques WJ, Züchner S, Reilly MM, Houlden H (2019. március 29.). „Biallelic expansion of an intronic repeat in RFC1 is a common cause of late-onset ataxia”. Nature Genetics, 649–658. o. DOI:10.10388/s41588-019-0362-4.
- ↑ Hirano M, Kuwahara M, Yamagishi Y, Samukawa M, Fujii K, Yamashita S, Ando M, Oka N, Nagano M, Matsui T, Takeuchi T, Saigoh K, Kusunoki S, Takashima H, Nagai Y (2023. október 18.). „CANVAS-relatet RFC1 mutations in patients with immune-mediated neuropathy”. Sci Rep 13, 17801. o. DOI:10.1038/s41598-023-45011-8.
- ↑ Dankova M, Jerabek J, Jester DJ, Zumrova A, Schwabova JP, Cerny R, Kmetonyova S, Vyhnalek M (2021. július 29.). „Clinical dynamic visual acuity in patients with cerebellar ataxia and vestibulopathy”. PLoS ONE, e0255299. o. DOI:10.1371/journal.pone.0255299. (Hozzáférés: 2024. február 26.)
- ↑ (2020. február 10.) „Cerebellar ataxia, neuropathy, vestibular areflexia syndrome due to RFC1 repeat expansion”. Brain 143 (2), 480–490. o. DOI:10.1093/brain/awz418. ISSN 0006-8950. PMID 32040566. PMC 7009469.
- ↑ Szmulewicz DJ, Waterston JA, MacDougall HG, Mossman S, Chancellor AM, McLean CA, Merchant S, Patrikios P, Halmagyi GM, Storey E (2011. szeptember). „Cerebellar ataxia, neuropathy, vestibular areflexia syndrome (CANVAS): a review of the clinical features and video-oculographic diagnosis”. Ann NY Acad Sci 1233, 139–147. o. DOI:10.1111/j.1749-6632.2011.06158.x. (Hozzáférés: 2024. február 26.)
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Cerebellar ataxia, neuropathy, vestibular areflexia syndrome című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
 |
Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat. |
