Cavicularia
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Cavicularia densa Steph. 1897 [1] | ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Cavicularia densa témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Cavicularia densa témájú kategóriát. |
Jellemzői
[szerkesztés]Cavicularia densa az egyetlen faja a Cavicularia májmoha nemzetségnek. Ezt a Japánban endemikus mohát először Franz Stephani írta le 1897-ben.[2][3][4] A faj finom, agyagos, nedves talajon nő.[5]
A növények thalloid (telepes) felépítésűek, a telepeik laposak. Megkülönböztethető a telepek alsó és felső oldala és van egy gyenge központi sejtköteg a telep belsejében.[3] A telep hasi oldalán vékony pikkelyek nőnek két sorban. A pikkelyek és a központi sejtköteg közötti régióban kicsi fül-alakú domatia-k vannak, amelyekben a cianobaktérium (Nostoc) alga kolóniák nőnek.
Szaporodása
[szerkesztés]A növények kétlakiak, a hím (antheridia) és női (archegonia) ivarszervek különböző növényeken fejlődnek ki. A növények ivartalanul is képesek szaporodni a telepek felszínén lévő félhold alakú mélyedésekben fejlődő többsejtű gemmák (sarjtestek) segítségével.[6] A spórák gömb alakúak, apolárisak. Felületük díszítés nélküli, csak apró papillák borítják a felszínüket.[7] A gametofita fejlődése endoszporikus, azaz a sejtosztódás a spóra falán belül kezdődik meg.[5] Ez a fejlődési sajátosság általában a xerikus (száraz) környezetből származó májmohákra jellemző, nem pedig a nedves élőhelyeken élőkre, mint amilyen a Cavicularia densa. Amint a fiatal gametofita kicsírázik és feltöri a spóra falát, amelyből egy több sejtrétegből álló előtelep jön létre, amelyből majd a felnőtt növény fejlődik ki.
Taxonómiai helyzete
[szerkesztés]A Cavicularia nemzetséget a Blasiaceae családba sorolják, a Blasia nemzetséggel együtt.[8] A két nemzetséget a sporofiton spóratok alján lévő gallér hiánya és a hímivarsejteket termelő antheridia (hímivarszervek) csoportos elrendeződése alapján különböztetik meg. Mind a Blasia, mind a Cavicularia nemzetség tagjai szimbiózisban élnek a Nostoc cianobaktérium algákkal.[7][3] A hasonlóságok miatt a hagyományos taxonómiai besorolás ellenére a két nemzetséget nem mindenki tartja egy taxonómiai csoportnak, a helyzetük "problémás". A helyzetet remélhetőleg a molekuláris taxonómiai vizsgálatok majd tisztázni fogják.[9]
Felhasználása
[szerkesztés]A cavicularin nevű kémiai vegyületet ebből a fajból izolálták. A cavicularin figyelemre méltó, mivel az első olyan természetből izolált vegyület, amely különleges optikai aktivitást mutat, ugyanis mind planáris, mind axiális kiralitást is mutat egyszerre.[10]
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Cavicularia című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Irodalom
[szerkesztés]- ↑ a b Stephani, Franz (1897). „Hepaticae japonicae”. Bulletin de l'Herbier Boissier 5, 76–108. o.
- ↑ Grolle, Riclef (1983). „Nomina generica Hepaticarum; references, types and synonymies”. Acta Botanica Fennica 121, 1–62. o.
- ↑ a b c Schuster, Rudolf M.. The Hepaticae and Anthocerotae of North America. Chicago: Field Museum of Natural History, 287–354. o. (1992). ISBN 0-914868-20-9
- ↑ Bryogeography and conservation of bryophytes, Bryophyte Biology. Cambridge: Cambridge University Press, 403–448. o. (2000). ISBN 0-521-66097-1
- ↑ a b Nehira, Kunito (1987). „Some ecological correlations of spore germination patterns in liverworts”. The Bryologist 90 (4), 405–408. o. DOI:10.2307/3243106.
- ↑ Inoue, Hiroshi. Illustrations of Japanese Hepaticae (1976)
- ↑ a b Schofield, W. B.. Introduction to Bryology. New York: Macmillan, 182–184, 190. o. (1985). ISBN 0-02-949660-8
- ↑ Crandall-Stotler, Barbara. Morphology and classification of the Marchantiophyta, Bryophyte Biology. Cambridge: Cambridge University Press, 21–70. o. (2000). ISBN 0-521-66097-1
- ↑ Forrest, Laura L. (2004). „A Phylogeny of the Simple Thalloid Liverworts (Jungermanniopsida, Metzgeriidae) as Inferred from Five Chloroplast Genes”. Monographs in Systematic Botany 98, 119–140. o, Kiadó: Missouri Botanical Garden Press.
- ↑ Masao Toyota, Tatsuhiko Yoshida, Yukiko Kan, Shigeru Takaoka, Yoshinori Asakawa (1996) (+)-Cavicularin: A novel optically active cyclic bibenzyl-dihydrophenanthrene derivative from the liverwort Cavicularia densa Steph. Tetrahedron Letters, Volume 37, Issue 27, Pages 4745-4748
További irodalom
[szerkesztés]- Bartholomew-Began (2009). „Juvenile gametophyte development in the Blasiales. 3. Sporeling ontogeny of Cavicularia densa”. The Bryologist 112 (2), 354–358. o. DOI:10.1639/0007-2745-112.2.354.
- Shimamura, Masaki; Furuki, Tatsuwo; Deguchi, Hironori (2005). "Sporophyte anatomy of Cavicularia densa (Blasiaceae)". The Bryologist. 108 (3): 420–426. doi:10.1639/0007-2745(2005)108[0420:saocdb]2.0.co;2.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- 우리나라 에 이런 '이끼' 가 있었네 (koreaiul)
