Caragobius

Caragobius
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes) Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii) Öregrend: Percomorpha Rend: Sügéralakúak (Perciformes) Alrend: Gébalkatúak (Gobioidei) Család: Gébfélék (Gobiidae) Alcsalád: Amblyopinae Günther, 1861 Nem: Caragobius Smith & Seale, 1906
Szinonimák
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Caragobius témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Caragobius témájú kategóriát.

A Caragobius a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, a gébfélék (Gobiidae) családjába és az Amblyopinae alcsaládjába tartozó nem.

Előfordulásuk

A Caragobius-fajok előfordulási területe Dél- és Délkelet-Ázsiában, valamint Ausztrália tenger partmenti vizeiben van. A Csendes-óceán nyugati részén, és a következő országokban találhatók meg: Fülöp-szigetek, India, Indonézia, Mianmar és Pápua Új-Guinea.

Megjelenésük

E halak hossza fajtól függően 8,5-10 centiméter lehet.

Életmódjuk

Trópusi gébfélék, amelyek egyaránt megélnek a sós-, édes- és brakkvízben is. Mindegyikük a homokos és iszapos fenéken rejtőzködik. Táplálékuk kisebb rákok és egyéb fenéklakó gerinctelenek.

Szaporodásuk

Szaporodási szokásaik eddig még ismeretlenek.

Rendszerezés

A nembe az alábbi 3 faj tartozik:

• Caragobius burmanicus (Hora, 1926)
• Caragobius rubristriatus (Saville-Kent, 1889)
• Caragobius urolepis (Bleeker, 1852)

Források

• Caragobius FishBase
• Talwar, P.K. and A.G. Jhingran, 1991. Inland fishes of India and adjacent countries. Volume 2. A.A. Balkema, Rotterdam.
• Eschmeyer, W.N. (ed.), 2001. Catalog of fishes. Updated database version of December 2001. Catalog databases as made available to FishBase in December 2001.
• Kottelat, M., A.J. Whitten, S.N. Kartikasari and S. Wirjoatmodjo, 1993. Freshwater fishes of Western Indonesia and Sulawesi. Periplus Editions, Hong Kong. 221 p.
• ITIS szerinti rendszerbesorolása
• Wikifajok