Ugrás a tartalomhoz

Caracol

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Caracol
Alapítási. e. 600 körül
Megszűnés880-as évek
Ország Belize
Földrajzi adatok
Terület200 km²
Elhelyezkedése
Caracol (Belize)
Caracol
Caracol
Pozíció Belize térképén
é. sz. 16° 45′ 50″, ny. h. 89° 07′ 03″16.763928°N 89.117592°WKoordináták: é. sz. 16° 45′ 50″, ny. h. 89° 07′ 03″16.763928°N 89.117592°W
A Wikimédia Commons tartalmaz Caracol témájú médiaállományokat.

Caracol maja romváros. A név spanyol (jelentése "csiga"); az eredeti maja név ismeretlen.[1] Valahol Belize és Guatemala határán fekszik, és az ottani legnagyobb régészeti lelőhely[2] és turistacélpont. Belize területe meghaladta a 200 négyzetkilométert (köszönhetően a LIDAR-nak),[3] tehát nagyobb területen, mint Belize városa. Természetesen ennyi helyre volt szükség egy hatalmas népesség elhelyezéséhez, amely egy időben közel 200 000 lakossal büszkélkedhetett.[4]

Előzmények

[szerkesztés]

Caracol Legkésőbb Kr. e. 600 táján már lakott volt.[5]

Fénykor

[szerkesztés]

Nagy Caracoli királyok

[szerkesztés]

Kb. 500-800 között élte fénykorát, mivel ekkor éltek a nagy uralkodói, többek között a 76 km északnyugatra lévő Tikalt[6] legyőző II. Yajaw Te' K'inich ("a víz ura"), s a Naranjót legyőző II. K'an. II. K'an fia, a hangzatos nevet viselő K'ak' Ujol K'inich ("a tűz a napisten koponyája") uralkodása alatt Naranjo újból függetlenedett.[7]

Fontos épület (bizonyára szentély)

Maja romok

[szerkesztés]

Két labdapálya, egy akropolisz, épületek, templomok, paloták, víztározók és szent helyek határolnak, amelyek oltárokat és ünnepi istentiszteleti helyeket tartalmaznak, 10 kilométer sugarú körrel rendelkezett a helyszín epicentruma körül. Talán a leggyakrabban írt látványosság Caracolban a Sky Palace (Caana), Belize legmagasabb ember alkotta építménye. A település fölé tornyosul 136 láb magasságban, de azok számára, akik szeretnének teljes képet kapni erről az ősi világról, a sztélé, a sírok, a hieroglifikus feliratok és a bonyolult építészeti részletek kitöltik az üregeket.[8] Az egyik legfigyelemreméltóbb felfedezés az, hogy sok nő is magas rangot viselt itt. Habár a térség műemlékein nem sokszor szerepelnek, a feltárt részek azt mutatják, hogy előkelő sírokba temették őket.[9] Az ásatások piramisokat, királyi sírokat, lakásokat, műemlékeket és labdapályát tártak fel, valamint olyan tárgyakat, mint a kerámia, falfestmények, oltárok és faragványok. Az előzetes felmérések azt sugallták, hogy a város területe meghaladhatja Tikalét.[10] Számos kövezett töltést,[11] műemléket, sírt, mezőgazdasági teraszt, és lakóházat tártak már fel az eldugott helyen.[12]

A bukás

[szerkesztés]

A 880-as évek és 1000 között a nagyváros elnéptelenedett. Nem aszály miatt, hanem az elit óriási vagyonokat halmozott fel, és kiéleződtek a társadalmi ellentétek. A 9. század végén a palota is leégett, majd a társadalmi feszültségek, s esetleg külső támadások miatt végleg leáldozott a csillaga.[13]

Kutatások

[szerkesztés]

1938-ban egy favágó az akkori Brit Hondurasban (ma Belize) tevékenykedett, és rábukkant Caracol romjaira. A felfedezett romokat először 1952–53-ban vizsgálták meg a régészek, de csak 1985-ben kezdték meg a dzsungel helyének feltárását és feltárását, kezdetben Diane Chase és Arlen Chase régészek által vezetett csapat a Közép-Floridai Egyetemen.[14]

A LIDAR-nak köszönhetően ma már tudjuk, hogy a maja civilizáció nagyobb volt, mint hitték.

Ezután a régészek Indiana Jones mintájára bozótvágó késsel vágtak maguknak ösvényt, lépésről lépésre haladtak, mintákat vettek, de az ősi lelőhely méretéről sejtelmük se volt. Ám a LIDAR, vagyis a lézeralapú távérzékelő berendezés kifejlesztése után azonban mindez megváltozott. 2009-ben és 2013-ban Guatemala felett egy LIDAR-ral felszerelt repülővel a régészek feltérképezték Caracolt. A kibocsátott több milliárd lézerimpulzus áthatolt a sűrű lombtakarón, és domborzati térképet készített a klasszikus kori (300-900) maja romvárosról. Feltárultak az építmények, és kiderült, hogy Caracol területe nagyobb mint 200 km². A kutatás folytatódik, tehát valójában a maja civilizáció nagyobb volt, mint hitték.[15]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Caracol | Belize, Map, History, Location, & Facts | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com. (Hozzáférés: 2024. augusztus 17.)
  2. ↑ History (amerikai angol nyelven). Caracol Archaeological Project. (Hozzáférés: 2024. augusztus 17.)
  3. ↑ patricia s. daniels. „elveszett városok”.  
  4. ↑ Caracol Mayan Ruins - All You Need to Know Before You Go (amerikai angol nyelven). Belizehub, 2023. március 6. (Hozzáférés: 2024. augusztus 17.)
  5. ↑ patricia s. daniels. „elveszett városok”.  
  6. ↑ Caracol | Belize, Map, History, Location, & Facts | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com. (Hozzáférés: 2024. augusztus 17.)
  7. ↑ patricia s. daniels. „elveszett városok”.  
  8. ↑ Caracol Mayan Ruins - All You Need to Know Before You Go (amerikai angol nyelven). Belizehub, 2023. március 6. (Hozzáférés: 2024. augusztus 17.)
  9. ↑ patricia s. daniels. „elveszett városok”.  
  10. ↑ Caracol | Belize, Map, History, Location, & Facts | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com. (Hozzáférés: 2024. augusztus 17.)
  11. ↑ Caracol Mayan Ruins - All You Need to Know Before You Go (amerikai angol nyelven). Belizehub, 2023. március 6. (Hozzáférés: 2024. augusztus 17.)
  12. ↑ patricia s. daniels. „elveszett városok”.  
  13. ↑ patricia s. daniels. „elveszett városok”.  
  14. ↑ Caracol | Belize, Map, History, Location, & Facts | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com. (Hozzáférés: 2024. augusztus 17.)
  15. ↑ patricia s. daniels. „elveszett városok”.  

Irodalom

[szerkesztés]
  • Nikolai Grube (szerk.): Maya, Gottkönige im Regenwald. Potsdam 2012, ISBN 978-3-8480-0033-3, 162–165., 169., 173., 198., 232., 266. és 443. oldal
  • Joyce Kelly: An Archaeological Guide to Northern Central America: Belize, Guatemala, Honduras, and El Salvador. Univ. of Oklahoma Pr., Norman 1996, ISBN 0-8061-2858-5, 75–84. oldal
  • Simon Martin/Nikolai Grube: Chronicle of the Maya Kings and Queens. Deciphering the Dynasties of the Ancient Maya. Thames & Hudson, 2. kiadás, London 2008, ISBN 978-0-500-28726-2, 84–99. oldal
  • Linda Schele, David Freidel: Die unbekannte Welt der Maya. Das Geheimnis ihrer Kultur entschlüsselt. Weltbild Verlag, Augsburg 1995, ISBN 3-89350-737-X
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Caracol”