Camacha (Madeira)
Ez a cikk a Madeira szigetén található településről szó. Azonos nevű falu van egyebek közt az ugyancsak a Madeira-szigetekhez tartozó Porto Santo szigetén is.
Camacha | |||
A régi templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Portugália | ||
Régió | Madeira | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 7991 fő (2001) +/- | ||
Népsűrűség | 408,1 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 19,58 km² | ||
Időzóna | WET, UTC+0 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 32° 41′ 29″, ny. h. 16° 51′ 48″32.691490°N 16.863350°WKoordináták: é. sz. 32° 41′ 29″, ny. h. 16° 51′ 48″32.691490°N 16.863350°W | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Camacha témájú médiaállományokat. |
A Madeira szigetén található, mintegy 6500 lakosú Camacha egy lapos hegyhátra épült csaknem 700 m magasan, a sziget fővárosától, Funchaltól mintegy 10 km-nyire, a sziget Santa Cruz járásában.
Gazdaság
[szerkesztés]A falu alapvetően mezőgazdasági jellegű, ennek megfelelően a környező hegy- és domboldalakat teraszosan művelik. Jellemző gyümölcs az alma; ebből készítik a helyi specialitásnak számító pezsgő almabort (cidra).
Itt van a madeirai kosárfonó kézműipar központja; ennek megfelelően gyakoriak a gömb alakra nyírt, vesszők nevelésére tartott fűzfák is. A nyomott mezőgazdasági árak miatt a fűzfavessző termelése is kevéssé jövedelmező; a felhasznált vesszők mind nagyobb részét importálják (főleg Chiléből.
Kosárfonó kézműipar
[szerkesztés]A lakosság mintegy harmada kosárfonásból él. A kosárfonókat a rekettye, sás jelentésű vimes szóból képezve vimeiróknak nevezik. A kosárfonást a szigeten letelepült angolok „futtatták fel” a 19. században: ők vették rá a helybélieket, hogy ne csak kosarakat készítsenek a vesszőkből, hanem bútorokat is, mivel a fonott bútornak az idő tájt nagy divatja volt Angliában. A fűzvesszőkből font berendezési tárgyak hamarosan keresett exportcikké váltak, és az olcsó ázsiai konkurencia megjelenéséig jó keresetet biztosítottak a kosárfonóknak.
Tavasszal a fűzfavesszőket:
- levágják,
- vaskondérokban felfőzik (hogy a kérgük fellazuljon), majd
- hetekig áztatják;
eközben a vesszők fehérről vörösbarnára sötétednek.
Ezután a vesszőket
- hántolják (manapság már főleg gépekkel),
- méret szerint válogatják, majd
- nyalábokba kötve szárítják, amíg fonásra éretté nem szikkadnak.
Látnivalók, nevezetességek
[szerkesztés]- Café Relógio – a házat a 19. században egy gazdag angol család építtette nyárilaknak. Óratornya a londoni Big Bent utánozza. Az épületben kosárfonó múzeumot és -árudát rendeztek be. A pinceszinten működő kosárfonó műhely is megtekinthető.
A múzeumban kiállított különleges fonatok a szakma múltját idézik: az ezekhez szükséges szakmai fogások többé-kevésbé feledésbe merültek. A különféle állatokat, hajókat stb. nem a fűzfa, hanem az annál lényegesen finomabb , de munkaigényesebb rekettye vesszőiből fonták.
- Sporttörténet: A kosárfonó múzeum előtti téren emléktábla emlékeztet arra, hogy itt játszották le (1875-ben) Portugália földjén az első futballmérkőzést: egy itt nyaralgató angol úriember hozott magával egy labdát a szigetországból, és tanította meg a szabályokra a helybéli fiatalokat.
Források
[szerkesztés]- Rita Henss: Madeira, Porto Santo. Marco Polo Útikönyvek, Corvina Kiadó, 2006.
- Susanne Lips, 2002: Madeira. Polyglott kiadó, Budapest. 108 p. ISSN 1587-6373; ISBN 963-9458-00-7