Zöldfonákú lepke

Zöldfonákú lepke
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Altörzs:	Hatlábúak (Hexapoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Rend:	Lepkék (Lepidoptera);
Alrend:	Valódi lepkék (Glossata);
Alrendág:	Heteroneura;
Osztag:	Kettős ivarnyílásúak (Ditrysia);
Tagozat:	Cossina;
Altagozat:	Bombycina;
Öregcsalád:	Pillangószerűek (Papilionoidea);
Család:	Boglárkalepkefélék (Lycaenidae);
Alcsalád:	Tűzlepkék (Lycaeninae);
Nemzetség:	Farkincás-rokonúak (Eumaeini);
Nem:	Callophrys;
Faj:	Zöldfonákú lepke (Callophrys rubi); Linnaeus, 1758
Szinonimák
	zöldfonákú farkincásboglárka; zöldfonákú csücsköslepke; Callophrys ruby;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Zöldfonákú lepke témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Zöldfonákú lepke témájú médiaállományokat és Zöldfonákú lepke témájú kategóriát.

A zöldfonákú lepke (Callophrys rubi) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe sorolt boglárkalepkefélék (Lycaenidae) családjában a farkincás-rokonúak (Eumaeini) nemzetség egyik faja.

Származása, elterjedése

Egész Európában és Ázsia nagyobbik részén megtalálni, a Brit-szigetektől egészen az Amur vidékéig. Magyarországon mindenfelé megtalálható, csak a teljesen beépített és az intenzíven művelt területekről hiányzik.

Megjelenése, felépítése

Európában külseje rendkívül jellegzetes: szárnyának sötétbarna színéről és világoszöld fonákjáról (csak az első szárny belső szegélye barna) könnyen felismerhető. A hím elülső szárnyának felső szegélye 13–15 mm hosszú. A hím elülső szárnyán világos sejtvégi illatfolt látható. A hátulsó szárnyon a hosszanti fehér csík szaggatott foltokból áll — különösen az első szárny fonákjáról gyakran még a fehér pontocskák is hiányoznak (f. immaculata).

Hernyója világoszöld.

Életmódja, élőhelye

Igen változatos élőhelyeket népesít be:

sziklagyepeken,
meleg karsztbokorerdők tisztásain,
savanyú talajú csarabosokon és saspáfrányosokon,
fölhagyott gyümölcsösökben,
temetőkben,
fellápokon,
magashegyi legelők szegélyén,
irtásréteken és utak mentén.

A bozótos környezetbe kiválóan beleolvad a röpülő lepke szárnyának zöld-barna színváltakozása.

A imágók előszeretettel szívogatnak különféle virágokon; főleg a fagyalt (Ligustrum spp.) kedvelik. A hímek sokat mozognak, „dombtetőznek".

Az alföldeken és dombvidékeken évi két nemzedéke röpül: az egyik április végétől június közepéig, a másik augusztus végétől és szeptember közepéig — ebben a nemzedékben sokkal kevesebb az egyed. Hűvösebb éghajlaton (hegyekben, lápokon) csak egy nemzedéke fejlődik ki, és május közepétől július elejéig röpül.

Petéiket a hernyók tápnövényeire rakják.

Polifág hernyójának leggyakoribb tápnövényei: 1. Általában:

seprűzanót (Cytisus scoparius)
rekettye (Genista spp.)
csarab (Calluna spp.)

2. A Kárpát-medencében:

réti nyúlhere (Anthyllis vulneraria),
varjútövis (Rhamnus catharticus),
napvirág (Helianthemum spp.),
selymes rekettye (Genista pilosa),

és csak ritkábban:

seprűzanót (Sarothamnus scoparius),
pukkanó dudafürt (Colutea arborescens) és
hamvas áfonya (Vaccinium uliginosum).

Hasonló fajok

Európa nagy részén nincs hasonló faj, csak az Ibériai-félszigeten és Északnyugat-Afrikában élő Callophrys avis, ami fölülnézetben vörösesbarna.

Ázsiában több hasonló faj él, és ezek egyikével-másikával elterjedési területeik is átfedik egymást:

Callophrys chalybeitincta a Kaukázus lábánál és Délkelet-Ukrajnában (ennél csak a szárny fonákja hasonló; fölülnézetben — amint erre neve is utal — tintakék);
Callophrys suaveola délnyugat-Szibériában; ettől csak ivarszervi bélyegei alapján különböztethető meg.

Források

Wikispecies
Biolib
Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935 ISBN 963 281 896 2 p. 66.
Szalkay József Magyar Lepkészeti Egyesület: Callophrys rubi

További információk

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap