Ugrás a tartalomhoz

Kolkata

Hivatkozások szerkesztése
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Calcutta szócikkből átirányítva)
Ez a szócikk Kolkatáról szól. Hasonló címmel lásd még: Calcutta (egyértelműsítő lap).
 Ennek a lapnak a címében vagy szövegében az újind nevek nem a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadott magyaros átírás szerint szerepelnek, át kellene javítani őket.
Kolkata
Közigazgatás
Ország India
ÁllamNyugat-Bengál
PolgármesterBikash Ranjan Bhattacharya
Irányítószám700001
Körzethívószám33
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség4 496 694 fő (2011)[1]
– elővárosokkal14,7 millió fő
Népsűrűség27 774 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság9 m
Terület185 km²
IdőzónaIST (UTC+5:30)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 22° 34′ 22″, k. h. 88° 21′ 50″22.572672°N 88.363882°EKoordináták: é. sz. 22° 34′ 22″, k. h. 88° 21′ 50″22.572672°N 88.363882°E
Kolkata weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kolkata témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Kolkata kikötője 1945-ben. Fontos katonai kikötő volt a második világháború során
Utcakép

Kolkata (bengáliul: কলকাতা, IPA:kɒlˈkɑːtə, magyaros átírásban Kalkáta[2] ) vagy régi nevén: Kalkutta (angol: Calcutta) az északkelet-indiai Nyugat-Bengál állam fővárosa, amely a Húgli (Hooghly) folyó, a Gangesz-delta legnyugatibb ága partján helyezkedik el. Nevét a hindu mitológia egyik közismert alakjáról, a bosszúálló Káli istennőről kapta, akinek szentélye a Kálighát nevű negyedben található.[3]

1772-ben, kiérdemelve a Brit Birodalom (London után) második városa címet, Brit India, a „rádzs“ – a brit uralom – fővárosa lett.[4] Infrastruktúrája is ennek megfelelően épült ki. Neoklasszicista középületei angliai épületek mintájára készültek. Az egyik tibeti útja során Dardzsilingben elhunyt és eltemetett[3] Kőrösi Csoma Sándor az 1784-ben alapított az Ázsiai Társaság Choringee úton álló épületében írta meg az első tibeti-angol szótárt.[3] India hetedik legnépesebb városa.[5] Elővárosokkal együtt a Föld tizennyolcadik legnépesebb várostömörülése.

Kolkata hanyatlása 1869-ben, a Szuezi-csatorna megnyitásával kezdődött, majd 1911-ben, amikor a brit gyarmati kormányzat Új-Delhibe költözött, tovább folytatódott. A megfogyatkozott költségvetéssel a városépítés képtelen volt követni a hihetetlen népszaporulatot. 1947-ben a felszabaduláskor Brit Indiát három részre osztották. Kelet-Pakisztánból (a mai Bangladesből) hindu menekültek tömege lepte el a várost. Korábban az oktatás, a tudomány, a kultúra és a politika központja volt, az ország 1947-es függetlenné válása után azonban gazdasága stagnálni kezdett, de az ezredforduló óta ismét nagy fejlődés tapasztalható. A többi nagyvároshoz hasonlóan Kolkata is urbanizációs problémákkal küszködik, úgy mint a szegénység, a légszennyezés és a forgalmi dugók.

Kolkata forradalmakkal teli történetéről is nevezetes, a nemzeti függetlenségi mozgalomtól a baloldali szakszervezeti mozgalmakig.

Történet

[szerkesztés]

A város közelében található chandraketugarhi leletek bizonysága szerint a környék már több mint két évezrede lakott. A város írott története azonban 1690-ben kezdődik, amikor a Brit Kelet-indiai Társaság elkezdte konszolidálni a kereskedelmi tevékenységét Nyugat-Bengálban. A város alapítójának hagyományosan Job Charnockot, a Társaság adminisztrátorát tartják,[6] ezt azonban a legújabb kutatások nem erősítették meg. 1702-ben a britek befejezték Fort William építését, amely a csapatok helyi bázisául szolgált. Kalkuttát elnökségi várossá (Presidency City) nevezték ki, később a bengáli elnökség (Bengal Presidency) székhelye lett. Mivel gyakran összeütközésbe kerültek a franciákkal, a britek 1756-ban fejleszteni kezdték az erődjeiket. Amikor Siraj-Ud-Daulah bengáli náváb militarizációellenes tiltakozását figyelmen kívül hagyták, megtámadta és elfoglalta Fort Williamet, a gyarmati arisztokrácia tagjainak tucatjait Fort William szűk börtönébe záratta, ahol másnapra kb. negyvenen megfulladtak. Ez volt a hírhedt „fekete lyuk incidens” (Black Hole incident). A Társaság szipojaiból és brit katonákból álló katonai alakulat, melyet Robert Clive vezetett, a következő évben visszafoglalta a várost. 1772-ben Kolkatát a Brit India fővárosának nevezték ki, bár 1864-től kezdődően minden nyáron áthelyezték azt Simlába, a hűvös hegyi városkába. Ebben az időben kezdték meg a környező mocsarak lecsapolását és a kormányzati negyed kiépítését a Hugli folyó partján.

Nagy részben Richard Wellesley főkormányzó (1797–1805) érdeme a város növekedése és a középületek fejlesztése, ami miatt a város a Paloták Városa nevet kapta. A város volt a központja a Brit Kelet-indiai Társaság ópiumkereskedelmének is a 18–19. században. A helyben termelt ópiumot elárverezték, majd Kínába szállították. A 19. század elejére Kolkata két elkülönült területre oszlott, az egyikben (White Town – Fehér Város) a britek, a másikban (Black Town – Fekete Város) a helyiek éltek. A fekete város nyomora már akkoriban is elképesztő méreteket öltött. Az 1850-es években a város ipara gyors fejlődésnek indult, különösen a juta- és a textilipar. Ennek hatására a britek jelentősen fejleszteni kezdték az infrastruktúrát: vasutakat és távírókat létesítettek. A brit és az indiai kultúra összefonódása a városi indiaiak új bábu megtisztelő címmel szólított osztályának kialakulásához vezetett, melynek tagjai gyakran hivatalnokok vagy szakemberek voltak, többnyire angolbarátok, akik újságot olvastak, és általában magasabb kasztokba tartozó hindu közösségekhez tartoztak.

A 19. század folyamán véghezvitt társadalmi-kulturális reformok, az úgynevezett bengáli reneszánsz, a köznép általános felemelkedéséhez vezetett. 1883-ban Surendranath Banerjea nemzeti konferenciát szervezett, amely első volt a maga nemében a 19. századi Indiában. Kolkata fokozatosan az indiai függetlenségi mozgalom központjává vált, különösen a forradalmi szervezetek tekintetében. Bengália 1905-ös közösségi alapokon történt kettéosztása széles körű tiltakozásokhoz, valamint a brit áruk bojkottjához vezetett (Swadeshi mozgalom). Ezek az események, valamint a város adminisztráció szempontjából kedvezőtlen elhelyezkedése India keleti szélén arra ösztönözte a briteket, hogy 1911-ben a fővárost Delhibe helyezzék át.

A II. világháborúban a város kikötőjét kétszer is bombázta a japán császári hadsereg. Amikor 1943-ban az élelmiszer-tartalékokat a szövetséges csapatoknak juttatták, éhínség tört ki, melynek következtében több millió bengáli meghalt. 1946-ban a muzulmán állam létrehozását követelő csoportok erőszakhullámot okoztak, melyben 2000 ember halt meg. India felosztása 1947-ben szintén véres erőszakhoz vezetett, melynek során jelentős demográfiai változások történtek. Pandzsáb és Nyugat-Pakisztán között nagyjából azonos létszámú lakosság cserélődött ki, Bengálba viszont mintegy 4 millió hindu érkezett Kelet-Bengálból. Az úgyis túlzsúfolt kolkatai nyomornegyedekben éhínség uralkodott, aminek számtalan áldozata volt.

Az 1960-as és 1970-es években – áramszünetek, sztrájkok és az erőszakos naxalita marxista mozgalom hatására – nagyban romlott a város infrastruktúrája, amely a gazdaság stagnálásához vezetett. 1971-ben az India-Pakisztáni háború során több ezer menekült érkezett Kalkuttába, amely szintén jelentősen megterhelte a város infrastruktúráját. Az 1980-as évek közepén Mumbai (régebben Bombay) megelőzte Kalkuttát lakosságszám tekintetében. Kolkata az indiai kommunizmus erős bázisa, mivel Nyugat-Bengált három évtizede a világ leghosszabb ideje működő demokratikusan választott kommunista kormánya, a CPI(M) párt dominálta Baloldali Front (Left Front) uralja.

Az 1990-es évek közepén központilag bevezetett indiai gazdasági reformok hatására a város gazdasága fejlődésnek indult. 2000 óta az információtechnológiai (IT) szolgáltatások új életet leheltek a város stagnáló gazdaságába. A gyáripar szintén fejlődésnek indult.

Éghajlata

[szerkesztés]

Az éves átlaghőmérséklet 26,9 °C, az éves csapadék 1614 mm. A legmelegebb hónap május, átlagosan 30,8 °C, a leghidegebb a január, 20,1 °C átlaghőmérséklettel. A csapadék zöme a monszun időszakban hullik le, akkor is a legtöbb július-augusztusban, míg a legkevesebb télen, decemberben és januárban esik.

Kolkata éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)26,029,033,735,735,533,732,031,832,031,729,326,431,4
Átlagos min. hőmérséklet (°C)13,716,621,424,926,126,526,226,125,923,918,814,222,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)132633511262823403332771392461651
Napi napsütéses órák száma9999954456887
Forrás: [7][8]


Gazdasága

[szerkesztés]
Technopolis (IT-központ és bevásárlóközpont)

1911-ig Brit India fővárosa volt. Ázsia egyik legfontosabb kikötője és kereskedelmi központja volt itt.

Ma a város Kelet-India elsődleges üzleti, kereskedelmi és pénzügyi központja. Ez a város ad otthont India legrégebbi, és India második legfontosabb tőzsdéjének (CSE).[9] Egy forgalmas kikötőnek, egy nemzetközi repülőtérnek és számos nemzeti és nemzetközi hírű főiskolának és intézménynek ad otthont, amelyek magasan képzett munkaerő kiképzését célozzák.[10]

A város környéki területeken ipari növényeket termesztenek, ilyen például a juta. Ennek köszönhetően vált Kolkata textilipari központtá.

Közlekedés

[szerkesztés]
A Haora (Howrah) híd
Jellegzetes kalkuttai utca, ember húzta riksával

A városi tömegközlekedés jelentős részét a kolkatai külvárosi vasutak, a metró, valamint a villamos- és buszhálózat biztosítja. A buszok elterjedtek, egyes járatok állami, mások magánvállalatok irányítása alatt működnek. Kolkata az egyetlen indiai város, amelyben villamoshálózat üzemel.

A bérelhető járművek a sárga színű taxik (többnyire Hindustan Ambassador márkájú autók) és a háromkerekű autóriksák. Egyes városrészekben kerékpár-riksákkal és kézzel húzott riksákkal is utazhatunk.

A kolkatai metró

[szerkesztés]
Bővebben: Kolkatai metró

A kolkatai metró a legrégibb földalatti közlekedési rendszer Indiában; a Húgli folyóval párhuzamosan halad a város északi és déli területeit összekötve 16,45 km szakaszon.

A kolkatai metró magyar vonatkozásai

[szerkesztés]

A HCC-vel (Hindustan Construction Company) kötött szerződéseknek megfelelően előbb tanácsadóként, később építésvezetőként az első indiai metró építését Klados Gusztáv, Szőllőssy Gábor, Molnár György vezették. A kolkatai metró 1A, 3B, és 4B szakaszának alagútfúrásos technológiával készült részének kivitelezését magyar szakemberek irányították.[4]

Vasút

[szerkesztés]

A külvárosi vasúthálózat kiterjedt és nagy területet fed le.

Kolkatában két fő vasúti pályaudvar található: a Howrah és a Sealdah. A harmadik pályaudvart Kolkata névvel 2006-ban avatták fel. A városban található az Indiai Vasutak két nagy részlegének – az Eastern Railway és a South Eastern Railway – központja is.

Légi

[szerkesztés]

A város egyetlen repülőtere a Netádzsi Szubhás Csandra Bosz nemzetközi repülőtér, ami Dum Dum nevű külvárosban épült fel a városközponttól északkeletre. Nemzetközi és belföldi járatokat is működtet.

Vízi

[szerkesztés]

Kolkata jelentős kikötőváros. A Kolkata Haldia dokkokat a Kalkutta Port Trust üzemelteti.

Demográfia

[szerkesztés]
A kolkatai agglomeráció népességének növekedése
Népsz. éve Fő Vált. %±
1981 9,194,000  —
1991 11,021,900 19.9%
2001 13,114,700 19.0%
2011 14,112,536 7.6%
Forrás: Census of India [11]

A város népességének változása (elővárosok nélkül):

A népesség alakulása 1710 és 2011 között
Lakosok száma
12 000
45 000
229 000
612 307
847 796
1 163 771
2 548 677
3 148 746
4 399 819
4 496 694
1710175718391881190119311951197119912011
Adatok: Wikidata

2001-ben a város lakossága közel 4,5 millió fő volt, de agglomerációval együtt több mint 13 millió. A nemek szerinti megoszlás alacsonyabb a nemzeti átlagnál: 828 nő jut 1000 férfira, mivel egyrészt sok vidéki férfi költözött be a városba, a családot hátrahagyva, másrészt India szerte jóval alacsonyabb a nők aránya.

Kolkatában az írni-olvasni tudók aránya 80,86%, amely magasabb a nemzeti átlagnál (64,8%). Az ENSZ 2016-os becslése alapján a város lakossága 2030-ban mintegy 20 millió fő lehet.[12]

Etnikumok

[szerkesztés]

Kolkata lakosságának zöme bengáli, a kisebbségek nagyobb része marvali és bihári. Jelentős számban élnek a városban kínaiak, tamilok, asszámiak, gudzsarátiak, örmények, angolok, tibetiek, mahárástráiak, pandzsábik, malajálik.

A fő beszélt nyelvek a bengáli, a hindi, az angol, az orija és a bhodzspuri.

Vallás

[szerkesztés]

A 2001-es népszámlálás szerint a lakosság 77,68%-a hindu, 20,27%-a muszlim.

Az elenyésző maradék: 0,88% keresztény és 0,75% dzsaina vallású. Ezen kívül szikhek, buddhisták, zsidók és zoroasztriánusok élnek a városban.

Kultúra

[szerkesztés]
Lásd még: India kultúrája
Victoria-emlékmű
A Szent Pál-katedrálist a britek építették
Nemzeti Könyvtár

Kolkata nevezetes az irodalmi, művészeti és forradalmi múltjáról. India korábbi fővárosaként Kolkata volt a modern indiai irodalom és művészet szülőhelye. A kolkatai lakosok általában különleges lelkesedéssel beszélnek az irodalomról és a művészetekről. A város a mai napig India kulturális fővárosa. 29 színház, 33 múzeum, 42 mozi, és 114 média található benne.

Az 1814-ben épült Indiai Múzeum (Indian Museum) a legrégibb ázsiai múzeum, melyben India természetföldrajzának és művészetének kiterjedt gyűjteményét őrzik.

Építészet

[szerkesztés]

Kalkuttában számos gótikus, barokk, román, keleti és indo-iszlám (mogul) stílusjegyekkel díszített épület található. Az úgynevezett Paloták városa koloniális épületekben bővelkedik. A korszakból származó épületek egy részét jól karbantartják – számos védett közülük –, mások azonban leromlott állapotban vannak.

Látványosságok

[szerkesztés]

A város egyik fő látványosságában, a Victoria emlékműben található múzeum a város történetét mutatja be. Az Indiai Nemzeti Könyvtár (National Library of India) India legnagyobb nyilvános könyvtára. A Szépművészeti Akadémia (Academy of Fine Arts) és más galériák rendszeresen szerveznek kiállításokat.

Bővebben: Kolkata látványosságai

Zene

[szerkesztés]
Lásd még: indiai zene

A város nevezetes az indiai klasszikus zenéről és bengáli népzenéről (baul) is.

Tánc

[szerkesztés]
Lásd még: indiai tánc

Irodalom

[szerkesztés]
Lásd még: indiai irodalom

A 19. és 20. században a bengáli irodalmat olyan írók művei forradalmasították, mint Bankim Chandra Chattopadhyay, Michael Madhusudan Dutt, Rabindranáth Tagore, Kazi Nazrul Islam és Sharat Chandra Chattopadhyay. A nagy elődök hagyományait Jibanananda Das, Bibhutibhushan Bandopadhyay, Tarashankar Bandopadhyay, Manik Bandopadhyay, Shirshendu Mukhopadhyay, Buddhadeb Guha, Samaresh Majumdar, Sanjeev Chattopadhyay és Sunil Gangopadhyay művei folytatják.

Sport

[szerkesztés]
Krikettmérkőzés az Eden Gardensben

Ahogy India legnagyobb részén, itt is rendkívül népszerű sport a krikett.

A Kolkata Knight Riders az IPL bajnokság egyik meghatározó csapata, otthona az Eden Gardens stadion.

Testvérvárosai

[szerkesztés]

Híres lakosai

[szerkesztés]

Városkép

[szerkesztés]
Panorámakép a város egy részéről. Az indiai nagyvárosokban erős a légszennyezettség,[13] itt is látszik a szmog a város felett.
Nagyítás
Panorámakép a város egy részéről. Az indiai nagyvárosokban erős a légszennyezettség,[13] itt is látszik a szmog a város felett.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ https://www.kmcgov.in/KMCPortal/jsp/KolkataStatistics.jsp
  2. ↑ A KNMH az inherens magánhangzót [ɒ] 'a'-nak írja át, a া hangzót [ɑː] á-nak
  3. ↑ a b c nol.hu - Miért éppen Kalkutta?. [2010. január 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 15.)
  4. ↑ a b Mélyépítő Tükörkép Magazin Indiai kalandok. [2007. november 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 16.)
  5. ↑ ayurvedika
  6. ↑ neme=„cal”>http://www.calcuttaweb.com/history.shtmlHistory Archiválva 2016. március 10-i dátummal a Wayback Machine-ben of Calcutta|time=2010-04-20 (angolul)
  7. ↑ World Weather Information Service (angolul)
  8. ↑ http://www.iten-online.ch/klima/asien/indien/kalkutta.htm Klíma Kalkutta] (németül)
  9. ↑ http://www.cse-india.com CSE Factbook. Calcutta Stock Exchange Association Ltd.
  10. ↑ Archivált másolat. [2021. január 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 1.)
  11. ↑ https://censusindia.gov.in/2011-prov-results/paper2/data_files/india2/Million_Plus_UAs_Cities_2011.pdf
  12. ↑ Túl gyorsan nő a főváros népessége ezért már építik is az újat Egyiptomban. g7.24.hu. [2018. május 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 13.)
  13. ↑ windy.com: India

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kolkata&oldid=27346239”