Zaragoza
| Zaragoza | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Spanyolország | ||
| Autonóm közösség | Aragónia (autonóm közösség) | ||
| Tartomány | Zaragoza (tartomány) | ||
| Comarca | Zaragoza (megye) | ||
| Rang | spanyol község | ||
| Székhely | Zaragoza | ||
| Alapítás éve | 24. | ||
| Polgármester | Pedro Santisteve Roche (ZEC, PSOE, CHA) | ||
| Irányítószám | 50001–50022 | ||
| Körzethívószám | 976 | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 682 513 fő (2023)[1] | ||
| Népsűrűség | 601,14 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 211 m | ||
| Terület | 1 062,64 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 41° 39′, ny. h. 0° 53′41.650000°N 0.883333°WKoordináták: é. sz. 41° 39′, ny. h. 0° 53′41.650000°N 0.883333°W | |||
| Zaragoza weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zaragoza témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Zaragoza (IPA [θaraˈɣoθa] , magyaros kiejtése kb. „Szaragósza”), katalán nyelven Saragossa, a város a spanyolországi Aragónia autonóm közösség székhelye. Az Aragóniai Királyság egykori fő- és koronázó városa. Spanyolország ötödik legnépesebb városa, 2013-ban 600 000 lakosa volt. Földrajzi elhelyezkedése – körülbelül 300 kilométerre Madridtól, Barcelonától, Valenciától, Bilbaótól és Toulouse-tól – logisztikai csomóponttá teszi.
Fekvése
[szerkesztés]Az Ebro folyó partján, egy völgyben fekszik, ahol a Huerva és a Gállego folyó beletorkollik az Ebróba. Az Ebro alapvető a város életében, lakhatóvá teszi a földet. Mostanság, 2008 óta nagyon szépen rendben van tartva a folyó, hogy a zaragózaiak kiélvezhessék, bicikliutakat és parkokat építettek. A folyó partja túlnyomó részt síkság, a déli oldalán egy enyhe magaslat található, a fellelhető anyagok a homok, a kavics és az agyag.
Éghajlat
[szerkesztés]A város éghajlata mérsékelt égövi száraz kontinentális: a nyár forró, a tél hideg. Spanyolország belső területeihez hasonlóan a napsütéses órák száma egész évben nagy, ez nyáron és kora ősszel tartós hőhullámokkal jár együtt, akár 40 fokos értékekkel is. Télen nyílt ég alatt az éjszakák fagyosak, a hőmérséklet −10 fok közelébe zuhanhat. Havazni is szokott.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 10,5 | 13,1 | 17,3 | 19,6 | 24,1 | 29,3 | 32,4 | 31,7 | 27,1 | 21,4 | 14,8 | 10,8 | 21,1 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 2,7 | 3,3 | 5,8 | 7,9 | 11,8 | 15,8 | 18,3 | 18,3 | 15,2 | 11,0 | 6,3 | 3,2 | 10,0 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 21 | 22 | 19 | 39 | 44 | 26 | 17 | 17 | 30 | 36 | 30 | 21 | 322 |
| Havi napsütéses órák száma | 131 | 165 | 217 | 226 | 275 | 307 | 348 | 315 | 243 | 195 | 148 | 124 | 2694 |
| Forrás: Agencia Estatal de Meteorología[2] | |||||||||||||
Története
[szerkesztés]Zaragoza vagy eredetileg Salduba, az ibériai ilergeták alapítása. Kr. e. 45-ben Caesar földúlta, de újra felépült, és Kr. e. 27-ben már római gyarmat (Colonia Caesarea Augusta Salduba, egyszerűbben Caesaraugusta) és tekintélyes város. 255-ben már püspöki székhely volt.
409-ben elfoglalták a vandálok, 452-ben a svévek, 475-ben Eurich nyugati gót király. Mostani nagyságát azonban csak a mórok uralma alatt érte el, akik a várost 715-ben elfoglalták és 1017-ben külön fejedelemségnek (Zaragoszta) székhelyévé tették. 780-ban a föllázadt várost Abd-er-Rahman omajjada két évi ostrom után rohammal vette be.
1118. december 18-án elfoglalta I. Alfonz, és Huesca helyett megtette Aragónia fővárosává. Csakhamar a keresztény spanyol területek legjelentékenyebb városává lett. 1317-ben püspökségét a pápa érsekség rangjára emelte.
Aragónia és Kasztília perszonáluniója után az udvartartás elköltözött a városból, ami ezzel hanyatlani kezdett. V. Fülöp 1710. augusztus 20-án itt szenvedett vereséget Károly magyar főhercegtől.
Különösen nagy hírre tett szert a város a napóleoni háborúkban, 1808-1809-ben. Lefebvre-Desnouettes tábornok, a franciák 4. hadtestének parancsnoka 1808. augusztus 3-án kezdte el lövetni a várost, amit Palafox védett. A franciák minden erőfeszítésük dacára augusztus 4-14. között csak 4 házat tudtak a városból elfoglalni. Mivel ekkor a francia hadnak Vitoriához kellett vonulnia, augusztus 15-én fölhagyott az ostrommal. A második ostrom december 20-án kezdődött, de addigra a várost megerősítették, a védőrséget 30 000 főre gyarapították. 1809 első hónapjában a franciák három rést lőttek a város falain; ezeken bejutottak ugyan, de mivel a föllázadt környék is ellenük támadt, beljebb nemigen tudtak hatolni. Lannes marsall ekkor felszólította Palafoxot, hogy adja meg magát, de eredménytelenül. Amikor végül az ostromlóknak sikerült február 18-án az Ebro bal partján levő külvárost is elfoglalniuk, Zaragoza meghódolt. Több mint 54 000 ember (14 000 katona) esett el a 60 nap alatt, ekkor égett el az aragóniai királyi levéltár is.[3]
Közigazgatás
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]| Hivatali időszak | Név | Párt |
|---|---|---|
| 1979–1983 | Ramón Sainz de Varanda | PSOE |
| 1983–1987 | Ramón Sainz de Varanda | PSOE |
| 1987–1991 | Antonio González Triviño | PSOE |
| 1991–1995 | Antonio González Triviño | PSOE |
| 1995 – 1999 | Luisa Fernanda Rudi Ubeda | Partido Popular |
| 1999 – 2000 | Luisa Fernanda Rudi Ubeda | Partido Popular |
| 2000 – 2003 | José Atarés Martínez | Partido Popular |
| 2003 – 2007 | Juan Alberto Belloch Julbe | PSOE |
| 2007 – 2011 | Juan Alberto Belloch Julbe | PSOE |
| 2011 – 2015 | Juan Alberto Belloch Julbe | PSOE |
| 2015 – | Pedro Santisteve Roche | ZEC - PSOE - CHA |
Kerületei
[szerkesztés]
Zaragoza 12 kerületre (distrito) oszlik, melyek negyedekből (barrio) állnak:
- 1. kerület: Casco Antiguo: San Pablo, El Gancho, La Magdalena, San Miguel, Las Tenerías, San Agustín
- 2. kerület: Centro
- 3. kerület: Delicias: La Bombarda, La Bozada, Delicias, Monsalud, Parque Roma
- 4. kerület: Universidad: Romareda, Ciudad Jardín, Casablanca, Montecanal
- 5. kerület: San José: San José
- 6. kerület: Las Fuentes: La Cartuja, Las Fuentes
- 7. kerület: La Almozara: La Almozara, Puerta Sancho
- 8. kerület: Oliver-Valdefierro: Valdefierro, Miralbueno, Oliver
- 9. kerület: Torrero-La Paz: Torrero, La Paz, Torrecilla de Valmadrid
- 10. kerület: Margen Izquierda: ACTUR-Rey Fernando, Parque Goya, Arrabal, Barrio de Jesús, Vadorrey, Cogullada, Picarral, La Jota
- 11. kerület: Barrios Rurales Norte: Juslibol, Movera, Montañana, Peñaflor de Gállego, San Juan de Mozarrifar, San Gregorio
- 12. kerület: Barrios Rurales Oeste: Alfozea, Casetas, Garrapinillos, Monzalbarba, Venta del Olivar, Villarrapa
Gazdaság
[szerkesztés]Látnivalók
[szerkesztés]
- Nuestra Señora del Pilar Székesegyház vagy Virgen del Pilar: a Plaza del Pilar közepén áll a város jelképe, az Ebro partján. A hagyomány szerint Szent Jakab apostolnak itt jelent meg egy alabástrom oszlopon Szűz Mária, s elrendelte, hogy tiszteletére templomot emeljenek, cserébe ő pedig védeni fogja egész Hispániát és Zaragozát.
- La Seo vagy Megváltó-katedrális (Catedral de San Salvador): a Plaza de La Seo téren álló öthajós katedrális, a 12-17. században épült
- Tőzsde (Lonja): reneszánsz épület, 1551
- Városháza (Ayuntamiento)
- Torreón de la Zuda
- Római falmaradványok
- Szent János-templom
- Érseki palota (Palacio Arzobispal)
- Szent Sír-kolostor (Convento de San Sepulcro)
- Mária Magdolna-templom (Iglesia de la Magdalena)
- Szent Károly-papnevelde (Seminario de San Carlos)
- Arab fürdők (Baños Árabes)
- Szent Egyed-templom (Iglesia de San Gil)
- Igazságügyi Palota (Audiencia / palacio condes de Morata)
- az Argillo grófok palotája (Palacio Conde de Argillo)
- Szent Pál-templom (Iglesia de San Pablo)
- Aljafería-kastély (Castillo de la Aljafería)
- Puerta del Carmen városkapu
- Don Juan de Lanuza szobra
- Szent Engracia-kolostor (Convento de Santa Engracia)
- Tartományi Szépművészeti Múzeum (Museo Provincial de Bellas Artes)
- Pablo Gargallo-múzeum (Museo de Pablo Gargallo)
- Néprajzi és Természettudományi Múzeum
- Szent Antal-templom (Iglesia de San Antonio)
- Sokáig a város jelképe volt a zaragozai ferde torony, amelyet azonban 1892-ben lebontottak.[4]
Híres emberek
[szerkesztés]
- Itt született Antonio Pérez spanyol államférfi (1539–1611)
Írók, költők
[szerkesztés]- Ramón J. Sender
- Baltasar Gracián
- Braulio Foz
- Mariano de Cavia
- Mariano Miguel de Val
- María Pilar Sinués
- José Martí
- Bartolomé Leonardo de Argensola
- Lupercio Leonardo de Argensola
- Miguel Labordeta
- Tomás Seral y Casas
- Felipe Alaiz
- Luis Buñuel
- Ildefonso Manuel Gil
- Julio Antonio Gómez
- Jesús Moncada
- Eduardo de Ory
- José María Matheu…
Népessége
[szerkesztés]A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:
| Lakosok száma | 448 500 | 610 976 | 638 799 | 654 390 | 675 121 | 679 624 | 664 953 | 666 880 | 681 877 | 682 513 |
| 1971 | 2001 | 2004 | 2007 | 2010 | 2012 | 2015 | 2018 | 2020 | 2023 |
Testvérvárosai
[szerkesztés]
Pau, Franciaország- Biarritz, Franciaország
Móstoles, Spanyolország
Belén, Palesztina
León, Nicaragua
La Plata, Argentína
Zaragoza, Guyana
Tijuana, Mexikó
Ponce, Puerto Rico
Coimbra, Portugália
Yulin, Kína
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Municipal Register of Spain of 2023
- ↑ Standard Climate Values. Zaragoza Aeropuerto. [2015. július 7-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Gascon de Gotor, Z. artistica, monumental e historica (Zaragoza, 1891)
- ↑ Daniel Villar Martín: La Torre Nueva de Zaragoza (spanyol nyelven). UPM. (Hozzáférés: 2018. november 19.)
Források
[szerkesztés]- Szentirmai József és Szentirmainé Bánlaky Cecília: Spanyolország (Panoráma útikönyvek, Medicina Könyvkiadó Rt., Bp. 1995.) ISBN 963-243-838-8
- A Pallas nagy lexikona
További információk
[szerkesztés]- Ayuntamiento de Zaragoza.
- Información turistica Ayuntamiento de Zaragoza.
- Info Zaragoza.
- Zaragoza Open. Introducción a Zaragoza.
- Expo Zaragoza 2008.
- Federación de Asociaciones de Barrios de Zaragoza.
- Fotografías antiguas de Zaragoza.
- Asociación Cultural "Los Sitios de Zaragoza"
- Plataforma Logística de Zaragoza, Plaza
- Proyecto Zaragoza Alta Velocidad 2002
