Luigi Cadorna
| Luigi Cadorna | |
 | |
| Luigi Cadorna tábornok | |
| Született | 1850. szeptember 4._crowned.svg){kind=small} Verbania, Olasz Királyság |
| Meghalt | 1928. december 21. (78 évesen) Bordighera, Olasz Királyság |
| Sírhely | Pallanza |
| Állampolgársága | olasz |
| Nemzetisége | Olasz |
| Rendfokozata | Olaszország marsallja |
| Csatái | I. világháború |
| Kitüntetései |
|
| Gyermekei | Raffaele Cadorna |
| Szülei | Raffaele Cadorna |
| Iskolái |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Luigi Cadorna témájú médiaállományokat. | |
Luigi Cadorna (1850. szeptember 4. – 1928. december 21.) olasz hadseregtábornok, az első világháború idején az olasz csapatok főparancsnoka 1917 novemberéig, a caporettói vereséget követő visszavonulásig.[1]
Az első világháborúig
[szerkesztés]Raffaele Cadorna tábornok fiaként született Verbania Pallanza városban, Piemontban. Fiatalon belépett a hadseregbe (1866), és 1908-ban az olasz hadsereg főparancsnoka lett. Később e pozíciójáról lemondatták és csak 1914-ben foglalta el újból e tisztségét. Az első világháború kitörésekor Olaszország semleges maradt, így a hadsereget nem kellett bevetni. Cadorna, mint az olasz csapatok főparancsnoka számított arra, hogy Olaszország hamarosan kilép a Hármas szövetségből és hadat üzen az Osztrák–Magyar Monarchiának, ezért az olasz hadsereg nagy részét a Monarchia és Olaszország határán állomásoztatta.[2]
Az első világháború alatt
[szerkesztés]
Miután a titkos londoni egyezményt Olaszország aláírta, az olasz hadsereg megkezdte a felvonulást az Osztrák–Magyar Monarchia ellen. 1915. május 23-án, amikor Olaszország hadat üzent a Monarchiának, az olasz csapatok megindultak az Isonzó felé, hogy azon átkelve a Monarchia hátországába vonuljanak. Sor került az isonzói csatákra, megkezdődött az olasz front kialakulása, miután gyors sikereket nem értek el az olaszok. A kimerítő harcok, állandosuló csaták nagy véráldozatot követeltek az olasz hadseregtől, a dezertáló katonákra Cadorna súlyos büntetéseket szabott ki, gyakoriak voltak a kivégzések. 1917 októberében, az osztrák–magyar erők caporettói áttörése után Cadorna főparancsnoki széke megingott. Az olasz csapatok ebben a csatában és az azt követő visszavonulásban több mint 300 000 főnyi emberveszteséget szenvedtek, ez Cadorna olasz főparancsnoki megbízatásának végét jelentette. 1917. november elején Cadornát Armando Diaz vezérezredes váltotta a főparancsnoki tisztségben.[2]
A háború után
[szerkesztés]Az olasz kormány az első világháború után kivizsgálta Cadorna főparancsnokként kiadott parancsait, stratégiáját, és megállapította, hogy Cadorna nagymértékben felelős volt a caporettói áttörés olasz kudarcáért. 1924-ben, miután a fasiszták megszerezték a hatalmat Olaszországban, Mussolini Cadornát újból hadseregtábornokká („Olaszország marsalljává”) nevezte ki. Cadorna 1928-ban halt meg Bordighera városában.[2]
Kitüntetései
[szerkesztés]- A Bath-i Rend Nagy Lovagkeresztje, 1915-ben.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Michael Hickey, Peter Simkins. The First World War: The Mediterranean Front, 1914-1923 (angol nyelven). Osprey Publishing, 19-20. o. (2002). Hozzáférés ideje: 2012. március 17.[halott link]
- ↑ a b c Rochat, Giorgio. Vol. 16, Dizionario Biografico degli Italiani (olasz nyelven). Istituto dell'Enciclopedia italiana (1973). Hozzáférés ideje: 2012. március 17.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Olaszország tábornokai és tengernagyai az első világháborúban | ||
|---|---|---|
| Tábornokok | .svg) | |
| Tengernagyok | ||
.png){kind=small}
