CT–114 Tutor

CT–114 Tutor
A Kanadai Királyi Légierő Snowbirds bemutatócsoportjának CT–114 Tutor repülőgépei
Funkció	egymás melletti üléses sugárhajtású kiképző repülőgép
Gyártó	Canadair
Sorozatgyártás	1961–1963
Gyártási darabszám	212
Fő üzemeltetők	Kanadai Királyi Légierő, Makáj Királyi Légierő
Első felszállás	1960. január 31.
Szolgálatba állítás	1963
A Wikimédia Commons tartalmaz CT–114 Tutor témájú médiaállományokat.

A CT–114 Tutor sugárhajtású kiképző és gyakorló repülőgép, amelyet a kanadai Canadair repülőgépgyártó cég fejlesztett ki az 1950-es évek végén. Gyári típusjelzése CL–41. 1960. január 31-én repült először. Az 1960-as évek elején rendszeresítette a Kanadai Királyi Légierő (RCAF), ahol sugárhajtású kiképző repülőgépként használták. Kisebb mennyiségben exportálták is. Az 1960-as évek elején rendszeresítették, a gépek többségét 2000-ig kivonták. Mintegy 20 darab még napjainkban is repült a Kanadai Királyi Légierő Snowbirds bemutató csoportjánál, és a szolgálatból kivont gépek közül nélhány magánszemélyekhez kerültek.

Története

A repülőgép fejlesztését a Canadair repülőgépgyár kezdetben saját kezdeményezésére, kormányzati megbízás nélkül kezdte el, CL–41 gyári jelzéssel. A cél egy alapfokú kiképzésre és haladó szintű sugárhajtású továbbképzésre alkalmas repülőgép létrehozása volt. Az előzetes terveket 1957-re készítette el a Canadair tervező részlege. Annak ellenére, hogy nem volt kormányzati megbízás és finanszírozás, a Kanadai Királyi Légierő Kiképzési Igazgatóságának Sugárhajtású Kiképző Összekötő Bizottsága már a tervezés korai fázisába bekapcsolódott. Később a kanadai kormány és a Canadair együtt vállalta néhány prototípus megépítésének finanszírozását.

CT–114 Tutor leszállás közben

A prototípus első felszállását 1959 elejére tervezték, de a hajtóművel felmerült problémák miatt ezt elhalasztották. A prototípust egy Pratt & Whitney JT12A–5 gázturbinás sugárhajtóművel szerelték fel, amellyel a prototípus 1960. január 13-án végrehajtotta az első felszállását Ian MacTavish berepülőpilótával a fedélzetén.

1960 márciusában a Kanadai Királyi Légierő tesztcsoportja egyhetes tesztsorozatot végzett a repülőgéppel. Ezt megelőzően a csoport különböző francia, amerikai és brit kiképző repülőgépeket is értékelt. A tesztek során a repülőgép kedvező értékelést kapott, jónak értékelték a kezelhetőségét és a repülési teljesítményét.

A repülőgéppel szerzett kedvező tesztelési tapasztalatok nyomán a kanadai kormány 1961 szeptemberében 190 példányt rendelt meg a Kanadai Királyi Légierő számára. A repülőgépet  CT–114 Tutor típusjelzéssel rendszeresítették a légierőnél. A gépek többsége a nyugat-kanadai Moose Jaw-i légibázison (Saskatchewan tartomány) állomásozott, de több gépet a winnipegi légibázison (Manitoba tartomány) található Központi Repülőiskola használt.

A gép sorozatgyártása 1963-tól 1966-ig tartott, ezen időszak alatt összesen 212 darabot kyártottak. A sorozatgyártású repülőgépekbe a prototípusoktól eltérően már a General Electric J85-ös gázturbinás sugárhajtóművét szerelték. Ez nem igényelte a repülőgép áttervezését, mert már a fejlesztési alatt úgy tervezték meg a törzset, hogy az több hajtóműtípus befogadására is alkalmas legyen.

Az 1960-as évek első felében a Canadair kifejlesztett egy felfegyverzett kiképző és földi célok elleni könnyű támadó változatot is. A CL–41G jelzésű változatnál a szárnyak alatti tartókra összesen 1814 kg-nyi fegyverzetet lehet rögzíteni. 1966 márciusában Malajzia 20 darabot rendelt a Maláj Királyi Légierő számára, ahol CL–41–G–5 Tebuan jelzéssel állították szolgálatban és elsősorban felkelők elleni harcra alkalmazták. A maláj légierő több mint 20 évig üzemeltette a típust, majd az olasz Aermacchi MB–339A-al váltották fel.

1967-ben átalakítottak 10 repülőgépet a Kanadai Királyi Légierő Golden Centennaires nevű bemutató csoportja számára, amely a kanadai államszövetség létrejöttének 100. évfordulóján számos műrepülő bemutatót tartott ezekkel a gépekkel 1967-es ünnepségsorozat után a bemutatócsoport feloszlott, így a repülőgépek visszakerültek a normál kiképzésbe. 1971-ben a légierő repülőiskoláinak alapjain új bemutató csoportot alapítottak, és ismét a típust választották a műrepülő bemutatók számára. A következő évben bemutató csoport felvette a Snowbirds nevet, majd 1977-ben a csoport a légierőben külön század lett (431 Air Demonstration Squadron). A Snowbirds által használt repülőgépeken csak kisebb módosításokat végeztek. Kerozinnal működő füstgenerátorral szerelték fel őket, és módosított hajtóműbeállítással repülnek.

1976-ban 113 darab repülőgépet korszerűsítettek, ekkor a repülőgép új avionikai rendszereket kapott, valamint ellátták két, a törzs alá függeszthető üzemanyag-póttartállyal.

A kanadai légierőben szolgált gépeket a 2000-ben vonták ki a szolgálatból, a helyüket a brit CT–155 Hawk és az amerikai CT–156 Harvard II kiképző repülőgépek vették át. 20 darab azonban továbbra is üzemel a légierő Snowbirds műrepülő bemutatócsoportjánál. 2021-ben a kanadai légierő szerződést kötött a Snowbirds gépeinek modernizálására, amely elsősorban az avionikát érinti. A modernizált gépek így a tervek szerint 2030-ig szolgálatban maradhatnak a bemutatócsoportnál.

Műszaki jellemzői

A repülőgép pilótakabinja

Hagyományos elrendezésű, teljesen fémből készült repülőgép. Alsószárnyas kialakítású, a szárnyak trapéz alaprajzúak. kismértékű V-beállítással rendelkeznek. A szárnytőben helyezték el a hajtómű levegőbeömlő nyílásait. A szárnyom ívelőlap található. A vezérsík T-elrendezésű. A féklapok a törzs hátsó részén, annak két oldalán találhatók.

A futómű, a szárnymechanizáció, a féklapok, az az orrkerék-kormányzás és a kerékfékek hidraulikus működtetésűek, a többi berendezés elektromos működtetésű. Futóműve tricikli elrendezésű, az orrfutó kormányozható.

A pilótafülke kétszemélyes, egymás melletti üléselrendezésű. A kabin bal oldalán a növendék, a jobb oldalán az oktató katapultülése található. Csak a bal oldali műszerfal teljes műszerezettségű. A pilótakabin túlnyomásos és légkondicionált, maximum 20 kPa túlnyomás fenntartására alkalmas. A repülőgép műszeres repülésre (IFR) alkalmas, fel van szerelve a navigációhoz, műszeres és éjszakai kiképzéshez szükséges összes műszerrel.

A kormányszervek szervó nélküli, mechanikus működtetésűek és rugós működtetésű kompenzátorral vannak ellátva.

Típusváltozatok

A CL–41R változat a CF–104 orr részével

• CL–41 – Prototípus, amelyből két példány készült a gyári tesztek céljaira (CF-LTW-X és CF-LTX-X lajstromjellel)
• CL– 41A – Sorozatgyártású változat, amelyet CT–114 jelzéssel rendszeresítettek a kanadai haderőnél. 190 darab készült.
• CL– 41G – Felfegyverzett változat harci kiképzéshez és földi támogató feladatkörhöz. 20 darab készült. A Maláj Királyi Légierő rendszeresítette.
• CL– 41R – A CF-LTX-X lajstromjelű prototípus módosított változata, amelynél a CF–104 vadászrepülőgép radarberendezést tartalmazó orr részét építették a repülőgéphez. A gépet a CF–104-es vadászgép radarberendezésének oktatására fejlesztették ki. Sorozatpéldány nem készült.

Alkalmazók

• Kanada
  • Kanadati Királyi Légierő
    • Golden Centennaires (1967)
    • 2 Canadian Forces Flying Training School (1964–1999)
    • 431 Air Demonstration Squadron (1971-től)
• Malajzia
  • Maláj Királyi Légierő
    • 6. repülőszázad (1967–1985)
    • 9. repülőszázad (1967–1985)

Műszaki adatok (CL–41A)

Geometriai méretek és tömegadatok

• Hossz: 9,75 m
• Szárnyfesztáv: 11,07 m
• Magasság: 2,858 m
• Szárnyfelület: 20 m²
• Üres tömeg: 2195 kg
• Maximális felszálló tömeg: 4990 kg
• Felületi terhelés: 60 kg/m²

Meghajtás

• Hajtóművek száma: 1 db
• Típus: Orenda J85–CAN–40 gázturbinás sugárhajtómű
• Maximális tolóerő: 11,8 kN

Repülési jellemzők

• Maximális sebesség: 782 km/h
• Legnagyobb repülési magasság: 13 600 m
• Hatótávolság: 1519 km
• Emelkedőképesség: 21,4 m/s

Források

• Aircraft Details (angol nyelven). Canadian Warplane Heritage Museum. (Hozzáférés: 2024. július 20.)
• Canadair CT-114 Tutor (angol nyelven). www.canadianflight.org. (Hozzáférés: 2024. július 20.)
• 1997-12-24T00:00:00+00:00: Rocky Mountain high (angol nyelven). Flight Global. (Hozzáférés: 2024. július 20.)

További információk

• Canadair CL-41 Tutor, Aircraft Recognition Guide
• More Than Just A Snowbird: the story of the Canadair CT-114 Tutor