Címzetes tisztség
 |
Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. |
Címzetes tisztség viselője hagyományos értelemben az a személy, aki felsőbb engedéllyel valamely hivatalnak csak a címét viseli, de magát a hivatalt nem tölti be.[1] A modern korra ez az eredeti jelentés elhalványult.
Magyarországi példák címzetes jelzőjű tisztségekre
[szerkesztés]Címzetes államtitkár
[szerkesztés]A címzetes államtitkár tisztsége 1990 és 1997 között,[2] majd 2002 és 2006 között[3] létezett a magyar jogrendszerben. A címzetes államtitkár olyan, közigazgatási államtitkári rangú igazgatási felsővezető volt, akit egy speciális államigazgatási feladat ellátására neveztek ki. A címzetes államtitkár ennek megfelelően ténylegesen államtitkári hivatalt töltött be, de a közigazgatási államtitkároktól eltérően nem egy minisztérium hivatali szervezetét vezette. 2002 és 2006 között túlnyomórészt címzetes államtitkárként tevékenykedett a miniszterelnök kabinetfőnöke is.[4]
Címzetes főjegyző
[szerkesztés]A legalább tíz éve tevékenykedő, legmagasabb fokozatú minősítéssel rendelkező jegyző részére a miniszterelnök határozatlan időre címzetes főjegyzői címet adományozhat.[5] A címadományozáshoz évenként címadományozási juttatás járhat, amelynek maximális összege 927 ezer forint. A címzetes főjegyző egyfajta kitüntető cím, tényleges főjegyzői tisztséget Magyarországon csak Budapest Főváros főjegyzője tölt be. 2013 előtt a megyei önkormányzatok hivatalát is főjegyző vezette.[6]
Címzetes docens, egyetemi tanár
[szerkesztés]Az egyetemi szenátus az óraadó (a felsőfoktatási intézménnyel foglalkoztatási jogviszonyban nem álló, „külsős”) oktatónak címzetes egyetemi vagy főiskolai docens, illetve címzetes egyetemi vagy főiskolai tanár címet adományozhat. A cím viselői nem tényleges docensek, illetve egyetemi tanárok, de az erkölcsi megbecsültségük azokkal összevethető. A cím adományozása annak a magyarországi jelenségnek az eredménye, hogy az egyetemi oktatók anyagi megbecsültségének alacsony volta miatt számos szaktekintély csak mintegy társadalmi elkötelezettségből tanít a felsőoktatási intézményekben.
Címzetes munkatársak a közszolgálatban
[szerkesztés]A közszolgálati jogban korábban számos foglalkoztatási területen a „címzetes” megjelölésű címadományozások egyfajta erkölcsi és – a merev bérrendszer oldását szolgáló – anyagi elismerést fejeztek ki. 2018-ban azonban a jogalkotó a közszolgálati bérezés rugalmasabbá tételével fokozatosan megszüntette a legtöbb szektorban ezen címadományozás lehetőségét.[7]