Címvédelem
A címvédelem[1] a szerzői jogban a szerzőt megillető vagyoni jogok egyike, más szóval a mű címének szerzői jogi védelme. A szerzői mű címét a szerzői jogon túlmenően - adott esetben - a tisztességtelen versenyről szóló törvény jellegbitorlást tiltó rendelkezése[2] is védi. A mű címe esetleg védjegyoltalom alá helyezhető.
Magyar jogi szabályozása
[szerkesztés]Az 1921. évi törvényben
[szerkesztés]A törvény a cím lényegbeli átvételén kívül a megtévesztésre alkalmasságot, sőt, a megtévesztési célzatot is megkívánta ahhoz, hogy az eredeti szerző a mű címének későbbi átvétele ellen tiltakozhasson.[3]
Az 1969. évi III. törvényben
[szerkesztés]A törvény 13. § (1) bekezdésének második fordulata szerint
„A szerző hozzájárulása szükséges a mű sajátos címének felhasználásához is.[4]”
Ebben a rendelkezésben a törvény az általános szabályhoz[5] egyetlen pozitív körülírt felhasználási tényállást fűz.[3]
A hatályos szerzői jogi törvényben
[szerkesztés]„16. § (1) A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.
(2) A szerző engedélye szükséges a mű sajátos címének felhasználásához is.[6]”
Források
[szerkesztés]- 1999. LXXVI. törvény a szerzői jogról
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ németül Titelschutz
- ↑ 6. §
- ↑ a b A szerzői jog kézikönyve, 118. old.
- ↑ 1969. évi III. törvény 13. § (1) bek.
- ↑ 1969. évi III. törvény 13. § (1) bek. első fordulata: "A mű bármilyen felhasználásához - ha a törvény eltérően nem rendelkezik - a szerző hozzájárulása szükséges."
- ↑ 1999. LXXVI. törvény a szerzői jogról