Bzib
Bzib | |
Országok | Grúzia |
Földrajzi adatok | |
Hossz | 110 km |
Vízgyűjtő terület | 1510 km² |
é. sz. 43° 18′ 56″, k. h. 41° 16′ 26″43.315600°N 41.273900°E | |
Torkolat | Fekete-tenger |
é. sz. 43° 11′ 17″, k. h. 40° 16′ 51″43.188000°N 40.280900°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bzib témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bzib vagy Bzip: folyó Abháziában. Abház nyelven Бзыҧ [Bzip], grúz nyelven ბზიფი [Bzipi] vagy régiesen კაპოეტისწყალი [Kapoetiszckali].
A Nyugat-Kaukázus hegyei között, 2300 m magasságban ered. Vízgyűjtője a főgerinc déli lejtőit, illetve a mellékvonulatokat (Gagrai-, Bzibi- és Ancsha-hegység) foglalja magába. Hajózásra nem alkalmas, habár a bőséges csapadék miatt bővizű: sokévi átlagban 97 m³/s. Ez az érték a Gega-folyó felvétele után (az utóbbiról elnevezett szurdokból való kilépés helyén) értendő. E szurdokban 10-15 m-es szezonális vízszint-ingadozás észlelhető. A hegyek közül kiérve, a Bzib-folyó mintegy 10 km-es síkvidéki szakasz után a Fekete-tengerbe ömlik.
A torkolathoz közel, az M27 autóút mentén található a vele azonos, tehát Bzib nevű falu, a községegyesítés révén létrejött Bzipta központja.
A folyó a vízi turizmus népszerű terepe, technikai értelemben igen nehéz és változatos. Nagyszámú a pisztráng és a fekete-tengeri lazac állománya.
Források
[szerkesztés]- Гидрология реки Бзыбь: (Инженерно-геологическое описание, сток воды и наносов) / [Алавердашвили М. Ш., Григолия Г. Л., Квирквелия Б. Д. и др.]; Под ред. Г. Г. Сванидзе. — Тбилиси: Изд-во Тбил ун-та, 1981. — 144 с.
- Бзыбь // Энциклопедический словарь Брокгауза и Ефрона : в 86 т. (82 т. и 4 доп.). — СПб., 1891. — Т. IIIa. — С. 657.
További információk
[szerkesztés]Az említett Gega mellékfolyója, a Jupsara eredete nem más, mint a nevezetes magashegyi Rica-tó. A tengerpartról oda vezető autóút így részben a Bzib-folyó völgyében halad. A tizenharmadik kilométernél, a jobb parton tör föl a Голубое озеро [Galuboje ózero = Kék-tó] karsztforrás.