Buzgár
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A buzgár árvíz során a töltések mentett oldalán megjelenő vízfeltörés. A buzgár alulról felfelé irányuló szivárgásból alakul ki, és magával viszi a vízáteresztő réteg finom szemcséjű anyagát. A magyar folyók mentén, árvíz esetén gyakori jelenség.
Etimológia
[szerkesztés]Maga a szó a buzog igéből származik és az -ár, szláv eredetű névszóképzővel jön létre.[1]
Keletkezése
[szerkesztés]A buzgár kialakulásának oka a gát két oldalán levő vízszintkülönbség okozta víznyomás. Az árvízi oldal nyomása a másik oldal talajvízét is emeli (közlekedőedények elve) amennyiben a gát nem megfelelően akadályozza a vízmozgást illetve a rágcsálók, férgek által kisebb-nagyobb károsodások utat biztosítanak a víz útjának.
Kezelése
[szerkesztés]A buzgárt mindenképpen el kell szigetelni, a mentett oldalon zsákokkal körbevéve, ellennyomást kialakítva. A buzgár elhanyagolása belvízi károkhoz, de akár gátszakadáshoz is vezethet.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Honnan jön a buzgár? (magyar nyelven). Nyelv és Tudomány, 2013. június 10. (Hozzáférés: 2024. szeptember 21.)