Buxtehude

	Buxtehude
	; Buxtehude címere
	; Buxtehude címere
	Közigazgatás
Ország	Németország
Járás	Stade
Polgármester	Katja Oldenburg-Schmidt
Irányítószám	21614
Körzethívószám	04161
Rendszám	STD
Testvérvárosok	Lista Blagnac; Ribnitz-Damgarten;
	Népesség
Teljes népesség	41 256 fő (2023. dec. 31.)
Népsűrűség	537,96 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	5,0 m
Terület	76,69 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	é. sz. 53° 28′ 37″, k. h. 9° 42′ 04″53.476944°N 9.701111°EKoordináták: é. sz. 53° 28′ 37″, k. h. 9° 42′ 04″53.476944°N 9.701111°E
	Elhelyezkedése térképén
	Buxtehude weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Buxtehude témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Lásd még: Dietrich Buxtehude

Buxtehude település Németországban, azon belül Alsó-Szászország tartományban. Lakosainak száma 41 256 fő (2023. december 31.).^[1] Buxtehude Neuenkirchen, Nottensdorf, Apensen, Beckdorf, Moisburg, Neu Wulmstorf, Jork, Apensen és Horneburg községekkel határos.

Fekvése

Pinnebergtől délnyugatra fekvő település.

Története

A település nevét 959-ben említették először Buochstadon (= Stade) néven, 1135-ben Buchstadihude, majd később neve Buxtehude alakká változott.

1285-ben kapta meg hivatalosan a városi rangot. A város 1363-tól tagja lett a Hanza-szövetségnek is, ez időre esik fénykora is. A Reformáció Buxtehudet 1541-ben érte el. Később a harmincéves háború és a nagy pestisjárvány Buxtehudet is érintette. 1632-ben a svéd csapatok foglalták el a várost, majd 1811 és 1814 között francia megszállás alatt volt.

1885-től Buxtehude önálló közigazgatási egység lett Jork kerületben, 1932 -től pedig a Stade kerülethez tartozik.

Boszorkányüldözések

A város területén a boszorkányüldözések csúcsidőszaka a 16. század végére és a 17. század elejére esett. Buxtehudében 1540-1644 között összesen 21 boszorkányper volt, melyből 18 máglyahalállal végződött.

Nevezetességek

Szent Péter templom - háromhajós, boltíves tégla bazilika.
Favázas házak
West torony - a 13. század végén épült. Eredeti tornya 1853-ban elpusztult villámcsapás következtében. Az ezt követő helyreállítás Carl Ludwig Wilhelm hamburgi építész tervei szerint történt.
Flethmühle - 19. századi malom, 1979-ben alakították át lakó- és kereskedelmi épületté.
Múzeum - Favázas homlokzattal

Itt születtek, itt éltek

Gerhard Halepaghe (1420-1485), pap, tanár
Hermann Langenbeck (1452-1517) ügyvéd és hamburgi polgármester
Johann Hinrich Roding (1763-1815) lexikonszerző
Heinrich Denicke (1856-1943) ügyvéd, polgármester 1903-1924
Otto Lemmermann (1869-1953), a mezőgazdasági vegyész
Hermann Blumenthal (1903-1941), német tudós és könyvtáros
Karl Stackmann (1922-2013), német tudós
Helga Wex (1924-1986), politikus
Adolf KöHNKEN (* 1938), filológus
Harmen Thies (* 1941), egyetemi tanár
Bernd Raebel (* 1948), ügyvéd
Wolf-Joachim Clauss (* 1950), vezérőrnagy
Thomas Glagow (* 1961), zenei producer és rádiós műsorvezető
Stefan Kroll (született 1965), történész
Paul Halcke (1662-1731), matematikus, csillagász és számolási mester meghalt, itt
Nicolaus Rohlfs (1695-1750), matematikus és csillagász, 1731 és számolási Master ( "Arithmetikus") itt halt meg
Lorenz Joachim Müller (1716-1771), 1745-1762 a Buxtehuder Gymnasium rektora, itt halt meg
Heinrich Wilhelm Rotermund (1761-1848), 1786-1792 a Buxtehuder Gimnázium rektora
Peter Robert Hofstätter (1913-1994), szociálpszichológus, itt halt meg
Emily Bölk (* 1998), német válogatott kézilabdázó, irányító-balátlövő