Buruli-fekély
| Buruli-fekély | |
 | |
| Buruli-fekély egy ghánai személy bal bokáján | |
| BNO-9 | 031.1 |
| Főbb tünetek | nekrózis |
| Adatbázisok | |
| DiseasesDB | 8568 |
| MeSH ID | D009165 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Buruli-fekély témájú médiaállományokat. | |
A Buruli-fekély a Mycobacterium ulcerans.[1] által okozott fertőző betegség. A fertőzés korai szakaszában fájdalommentes nodulus vagy duzzanat jelentkezik.[1] Ez a nodulus válhat fekéllyé.[1] A fekély belül lehet nagyobb, mint a bőr felületén,[2] és a körülvevő bőr megduzzadhat.[2] A betegség előrehaladtával a csont is megfertőződhet.[1] A Buruli-fekély leggyakrabban a karon vagy a lábon alakul ki;[1] láz rendszerint nem kíséri.[1]
A M. ulcerans által felszabadított mycolactone toxinok súlyos mértékben elnyomják az immunrendszer működését és halált okoznak.[1] Ugyanebbe a családba tartozó baktériumok okozzák a gümőkórt és a lepra betegséget is (M. tuberculosis és Lepra).[1] A betegség terjedése nem ismert.[1] Esetleg a vízforrások is felelősek lehetnek a terjedésért.[2] 2013-ban még nincs hatékony ellenanyaga.[1][3]
Korai felismerésnél nyolchetes antibiotikum-kezelés 80%-ban hatékony.[1] A kezelés gyakran Rifampicin és Sztreptomicin.[1] Néha klarithromicint vagy moxifloxacint használnak a sztreptomicin helyett.[1] Eltérő gyógykezelés a fekély kivágása.[1][4] Miután a fertőzés meggyógyult, a kezelt területen forradás marad.[3]
A Buruli-fekély leggyakrabban Fekete-Afrika falusi területén fordul elő, különösen Elefántcsontparton, de előfordulhat Ázsiában, a Csendes-óceán nyugati részén és az Amerikákban is.[1] Több mint 32 országból vannak dokumentált esetek.[2] Évente körülbelül öt-, hatezer eset történik.[1] Ez a betegség nemcsak emberekben, de állatokban is előfordul.[1] A Buruli-fekélyt elsőként Albert Ruskin Cook írta körül 1897-ben.[2]
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q Buruli ulcer (Mycobacterium ulcerans infection) Fact sheet N°199. World Health Organization, 2013. június 1. (Hozzáférés: 2014. február 23.)
- ↑ a b c d e Nakanaga, K (2013). „Buruli ulcer and mycolactone-producing mycobacteria.”. Japanese journal of infectious diseases 66 (2), 83–8. o. PMID 23514902.
- ↑ a b Einarsdottir T, Huygen K (2011. november 1.). „Buruli ulcer”. Hum Vaccin 7 (11), 1198–203. o. DOI:10.4161/hv.7.11.17751. PMID 22048117.
- ↑ Sizaire V, Nackers F, Comte E, Portaels F (2006). „Mycobacterium ulcerans infection: control, diagnosis, and treatment”. Lancet Infect Dis 6 (5), 288–296. o. DOI:10.1016/S1473-3099(06)70464-9. PMID 16631549.