Ugrás a tartalomhoz

Burány Nándor (író)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Burány Nándor
Élete
Született1932. december 6.
Zenta
Elhunyt2017. augusztus 1. (84 évesen)
SzüleiBurányi Mihály
GyermekeiRóbert (1967)
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)regények
Első műveHomok az aszfalton (versek, 1962)
KitüntetéseiHíd Irodalmi Díj (2011)

Burány Nándor (eredeti neve: Burányi Nándor) (Zenta, 1932. december 6.Budapest, 2017. augusztus 1.)[1] vajdasági magyar író, újságíró.

Életpályája

[szerkesztés]

1951–1954 között az Újvidéki Tanárképző Főiskola magyar-szerb szakos hallgatója volt. 1955–1956 között a zentai gimnázium oktatója volt. 1956–1957 között az Újvidéki Rádió munkatársaként dolgozott. 1957–1962 között az újvidéki Ifjúság Szava újságírója volt. 1960–1963 között az Újvidéki Egyetemen jogot hallgatott. 1962–1991 között a Magyar Szó munkatársa volt. 1992-ben nyugdíjba vonult.

Művei

[szerkesztés]
  • Homok az aszfalton; Fórum, Novi Sad, 1962
  • Magunk próbaköve. Egy aktivista naplója (napló, 1964)
  • Összeroppanás (regény, 1968)
  • Csőd (regény, 1970)
  • Különszoba (regény, 1972)
  • Hadjárat (regény, 1975)
  • Sós Péter boldogsága (1976)
  • Kamanci Balázs. Történelmi regény; Forum, Újvidék, 1977 (Jugoszláviai magyar regények)
  • Keselyűlegelő. Nándorfehérvár megvédésének igaz története; Fórum, Újvidék, 1979
  • Guzsaly (történelmi regény, 1980)
  • Megtorlás (ifjúsági regény, 1984)
  • Cserbenhagyott.Történelmi regény; Forum, Újvidék, 1985 (Regénypályázat)
  • Gyümölcsöskert házzal eladó (vikendnovellák, 1987)
  • Margit-híd (regény, 1991)
  • A vezérezredes utolsó levele (regény, 2002)
  • Articsóka. Regény; Forum, Újvidék, 2011

Díjai, elismerései

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Archivált másolat. [2021. május 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 8.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]