Díszbogárfélék

Díszbogárfélék
	Evolúciós időszak: jura–holocén PreꞒ Є O S D C P T J K Pg N
	Buprestis octoguttata, Németország
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Altörzs:	Hatlábúak (Hexapoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Alosztály:	Szárnyas rovarok (Pterygota);
Alosztályág:	Újszárnyúak (Neoptera);
Öregrend:	Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota);
Rend:	Bogarak (Coleoptera);
Alrend:	Mindenevő bogarak (Polyphaga);
Öregcsalád:	Díszbogárszerűek (Buprestoidea);
Család:	Buprestidae; Leach, 1815
Alcsaládok
	Agrilinae; Buprestinae; Chrysochroinae; Julodinae; Polycestinae;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Díszbogárfélék témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Díszbogárfélék témájú kategóriát.

A díszbogárfélék (Buprestidae) a bogarak (Coeloptera) rendjébe és a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjébe tartozó család.

Jól repülő, fémes fényű, közepes vagy nagy testű, hosszúkás testalkatú rovarok. Fajaik többsége a trópusokon él. Nevüket fényes, irizáló színükről kapták. Ez az egyik legnagyobb bogárcsalád, 450 nem mintegy 15 000 faja tartozik ide. A mérsékelt égöv alatt sem hiányoznak, de fajszámuk észak felé fokozatosan csökken és fémes külsejük kevésbé feltűnő, mint a trópusi példányoké. Magyarországon kb. 120 fajuk él, ez nem éri el az összes ismert bogárfaj 1%-át. A nagyobb és különlegesebb színezetű példányok a rovargyűjtők kedvenc célpontjai.

Morfológia

Formájuk a hengeres vagy hosszúkás alaktól a tojás alakig terjed, hosszúságuk 3 mm–100 mm között van, bár a legtöbb faj kisebb 20 mm-esnél. Ragyogó színekben pompáznak, amik gyakran bonyolult mintázatokban jelennek meg páncéljukon. Az irizálást, ami ezekre a bogarakra jellemző, nem az exoskeletonon található pigmentek okozzák, hanem a kültakarójuk finomszerkezete, ami a fény egyes hullámhosszait bizonyos irányok felé tükrözi vissza. Ez ugyanaz a hatás, ami a CD-lemez hátuljának szivárványszíneit okozza.

Fehér vagy sárgásfehér színű lárváik vakok és lábatlanok. Közül sokan farontó életmódot folytatnak: keresztülrágják magukat különböző növényi gyökereken, fatörzseken, szárakon, leveleken, a fűféléktől a fákig terjedően. Egyes fajok a pusztuló faágakat, mások az élő fát részesítik előnyben; utóbbiak némelyike komoly gazdasági kártételre képes. A lárvák csápjai három ízűek, alsó ajaktapogatóik hiányoznak (ebben térnek el a cincérlárváktól). Két jellegzetes típusuk van: a lapított testűeknél az első tori szelvény korong formájú, a második-harmadik átmenetet képez a vékony potrohszelvényekbe, melyek közül az utolsó egyszerű lekerekített; a majdnem hengeres testűeknél az első tori szelvény nem annyira lapított, kiszélesedett, a többi szelvény pedig megközelítőleg kör keresztmetszetű, az utolsó potrohszelvényen két erősen kitinizált, hegyes toldalékkal.

A családra általában nem jellemző az ivari dimorfizmus, kivétel például a magyar virágdíszbogár (Anthaxia hungarica). Bábozódásuk a kéregben vagy a farészben történhet. Röpnyílásuk jellegzetes szabálytalan ellipszis formájú, melynek felső íve sokkal laposabb az alsónál; néha a csúcsával lefelé fordított, lekerekített háromszög, de csak kevés fajnál kör alakú. Az imágók gyors röptű, a fényt és a meleget kedvelő bogarak.

Rendszerezés

Rendszertanuk még nem végleges, de úgy tűnik, öt fő leszármazási vonalra oszthatók, amik egyesek szerint alcsaládoknak tekinthetők, 1-2 közülük pedig akár a család rangjáig is emelkedhet. Más rendszerek mintegy 14 alcsaládra osztják. Néhány jellemző alcsalád és nem:

Agrilinae – kozmopolita, legtöbb faja az északi féltekén fordul elő
Buprestinae – kozmopolita
- Calodema – kizárólag Ausztráliában és Új-Guineában fordul elő, általában esőerdőkben
- Castiarina – kb. 500 fajuk található meg Ausztráliában és Új-Guineában; korábban a Stigmodera alnemének tekintették
Chrysochroinae
- Chrysochroa – Délkelet-Ázsia területén, két fajuk Japánban, egy Afrikában őshonos
Galbellinae
Julodinae
- Metaxymorpha – kizárólag Ausztrália, Új-Guinea és Indonézia területén, többnyire esőerdőkben találhatók.
Polycestinae
- Stigmodera – 7 leírt fajjal
- Temognatha – kizárólag Ausztrália és Új-Guinea területén (kb. 83-85 faj), korábban a Stigmodera alnemének tekintették

Néhány magyarországi fajuk

Bronzos díszbogár (Aurigena lugubris)
Fekete díszbogár (Capnodis tenebrionis)
Fekete virágdíszbogár (Anthaxia quadripunctata) (Linnaeus, 1758)
Málna karcsúdíszbogár (Agrilus aurichalceus)
Kanyargós díszbogár (A. cinctus)
Zöld karcsúdíszbogár (Agrilus viridis)
Hársfadíszbogár (Lampra rutilans) (Fabricius, 1777)

Képek

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Buprestidae című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

További információk

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap