Ugrás a tartalomhoz

Bulla Béla

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bulla Béla
SzületettBulla Béla
1906. szeptember 22.
Keszthely
Elhunyt1962. szeptember 1. (55 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásageográfus
IskoláiKeszthely
Eötvös-kollégium
SírhelyeFarkasréti temető (20. körönd-1-5/6)[1][2]
SablonWikidataSegítség

Bulla Béla (Keszthely, 1906. szeptember 22.Budapest, 1962. szeptember 1.) földrajztudós, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja.

Életpályája

[szerkesztés]

Sokgyermekes vasutas család nyolcadik gyermekeként született Bulla Béla. Édesapja Bulla Mihály, MÁV üzemi segédtiszt. Keszthelyen végezte el elemi, ugyanott középiskolai tanulmányait a premontrei gimnáziumban. Az iskola legkiválóbb diákjai közé tartozott. A budapesti Eötvös-kollégium tagjaként földrajz-történelem szakot végzett. 1929-től a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem (ma:ELTE) Földrajzi Intézetében kezdett el dolgozni Cholnoky Jenő tanársegédjeként, majd adjunktusaként. Közben egy évig Berlinben is tanult. 1936-ban egyetemi magántanárként dolgozott, majd 1941-től nyilvános rendes tanár lett, egyben kinevezték az egyetem Földrajzi Intézete igazgatójává. 1946-tól egyetemi tanár volt. 1946-1949 között a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt. 1952-től volt a Magyar Földrajzi Társaság elnöke. 1954-től ismét az MTA levelező tagja lett, egyben az MTA Földrajztudományi Kutatócsoportjának igazgatója és a Földrajzi Értesítő főszerkesztője.

Földrajzi tevékenysége

[szerkesztés]

A magyarországi modern negyedkorkutatás jelentős alakja. Megteremtette a klimatikus morfológiai irányzatát. Részletesen foglalkozott a Balaton kialakulásával, korával, a Balaton-vidék morfológiájával. Legjelentősebb tevékenysége a löszkutatásban és a löszmorfológiában volt. Részletesen foglalkozott Davis geomorfologikus ciklustana és Penck morfológiai analízise tanulmányával. Az 1930-as években ismertté tette Magyarországon a külföldi kutatási eredményeket. Megalkotott egy szintézist, az összehasonlító, funkcionális és dinamikus morfológia elméletét. Ennek segítségével lehetőség van arra, hogy a felületi domborzat fejlődéstörténet megismerhető váljon.

Emlékezete

[szerkesztés]

Szülőházán emléktáblát helyeztek el, a Balatoni Múzeumban életéről kiállítást rendeztek.

Fő művei

[szerkesztés]
  • Der Pleistozäne Löss im Karpathen-Becken (1938)
  • Az Alföld (1940)
  • A magyar medence pliocén és pleisztocén teraszai (1941)
  • Balatonfelvidék karsztjelenségei, tektonikai mozgások (1943)
  • Geomorfológiai megfigyelések a Balatonfelvidéken (1943)
  • A Kárpátmedence földrajza (1945)
  • A természeti földrajz új útjai (1950)
  • Néhány szó a magyar földrajztudomány haladó hagyományairól (1954)
  • A Balaton és környéke földrajzi kutatásairól (1958)
  • Harmadkori elegyengetett felszínek Magyarországon (1962)
  • Magyarország természeti földrajza (1962)
  • Válogatott természeti földrajzi tanulmányok (1968)

Ismeretterjesztő művei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 277–278. o.  
  • Balázs Dénes: Bulla Béla. In: U.ő: (szerk.) Magyar utazók lexikona. Panoráma, Bp. 1993. pp. 77–78.
  • Dr.Kubassek János: Bulla Béla, a Kárpát-medence tudós kutatója in: The Explorer 2006. II. évfolyam, 5. szám 34-35 oldalak.