Buldoghangyaformák
Buldoghangyaformák | ||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Éjjeli buldoghangya (Myrmecia pyriformis)
| ||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
Nemzetségek | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Buldoghangyaformák témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Buldoghangyaformák témájú kategóriát. |
A buldoghangyaformák (Myrmeciinae) a hártyásszárnyúak (Hymenoptera)rendjében a fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita) alrendjébe sorolt hangyák (Formicidae) családjának egyik kisebb alcsaládja két recens és hat kihalt nemmel.
Származásuk, elterjedésük
[szerkesztés]Magyarországon egy fajuk sem honos.
Megjelenésük, felépítésük
[szerkesztés]Nagy, erős hangyák, többnyire elérik a 2–2,5 cm-t. A buldoghangya (Myrmecia) nem tagjai az ausztráliai faunabirodalomban (Notogea) élnek.[1]
Mérgük fő komponense a hisztamin.[2]
Életmódjuk, élőhelyük
[szerkesztés]Ebbe az alcsaládba tartozik az Ausztráliában élő vörös buldoghangya (Myrmecia sanguinea) rokonsága. A közelükbe kerülő embert dühösen megtámadják, hatalmas rágójukkal összecsipkedik, és hatalmas fullánkjukkal megszurkálják. A vizet, nemcsak isszák, de egyes megfigyelők szerint fürdenek és úsznak is benne.[1]
Gazdasági jelentőségük
[szerkesztés]Rendszertani felosztásuk és a Magyarországon ismertebb fajok
[szerkesztés]Az alcsaládot két nemzetségre bontják. A kihalt nemek nagy többsége nemzetségbe sorolatlan.
- buldoghangya-rokonúak (Myrmeciini) nemzetsége egy nemmel:
- buldoghangya (Myrmecia)
- vörös buldoghangya (Myrmecia gulosa)
- hegyi buldoghangya (Myrmecia pilosula)
- éjjeli buldoghangya (Myrmecia pyriformis)
- tüzes buldoghangya (Myrmecia urens)
- buldoghangya (Myrmecia)
- Prionomyrmecini nemzetség egy recens és egy kihalt nemmel:
- nemzetségbe sorolatlan nemek:
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Brehm Alfréd: Az állatok világa I–XIX. Klebelsberg Kuno bevezetésével. Szerkesztette: Leidenfrost Gyula, Dr. Éhik Gyula, Steche Ottó, Dr. Gelei József. Fordította: Dr. Bartucz Lajos, Dr. Vasvári Miklós, Dr. Wagner János. Átdolgozott, az új felfedezésekkel és a magyar vonatkozásokkal kiegészített új kiadás. Christensen és Társa Gutenberg Könyvkiadó Vállalat, Budapest, 1929–1933. → reprint kiadás: Kassák Kiadó, Budapest, 1992–1998, ISBN 963-776-522-0
- ↑ Szegedi Tudományegyetem: Etológia
Források
[szerkesztés]- Csathó et al.: Csathó András István, Gallé László, Lőrinczi Gábor, Tartally András, Báthori Ferenc, Kovács Éva, Maák István, Markó Bálint, Módra Gábor, Nagy Csaba, Somogyi Anna Ágnes, Csősz Sándor: A hazánkban előforduló és az ismertebb külföldi hangyafajok magyar nevei (Hymenoptera: Formicidae) Archiválva 2022. március 8-i dátummal a Wayback Machine-ben. Állattani Közlemények 106. é. 1-2. szám, 1–56. old.
- Foitzik–Fritsche: Susanne Foitzik, Olaf Fritsche: Hangyák. Világbirodalom a lábunk alatt. Rohwolt, Hamburg, 2019. Magyarul: Park Kiadó, 2021. ISBN 978-963-355-717-4. 307 old.