Bukovac-barlang
Bukovac-barlang | |
Hossz | 50 m |
Ország | Horvátország |
Település | Sljeme |
Földrajzi táj | Gorski kotar |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 20′ 37″, k. h. 14° 45′ 25″45.343611°N 14.756944°EKoordináták: é. sz. 45° 20′ 37″, k. h. 14° 45′ 25″45.343611°N 14.756944°E |
A Bukovac (más néven Hirčeva) egy barlang Horvátországban, Tengermellék-Hegyvidék megyében, a Sleme-hegy északnyugati lejtőin. A közeli Lokve idősebb lakói csak Nagybarlangnak (Velika pećina) hívják.
Története
[szerkesztés]A Bukovac-barlang fontosságára az őstörténet tanulmányozása során először Kormos Tivadar magyar tudós hívta fel a figyelmet, aki Szilágyi László erdésszel együtt 1911 júliusában végzett itt kutatásokat, amelyek során számos állatcsontot, őskori tűzhely nyomát és egy nagyon érdekes tárgyat, szarvasagancsból készült csonthegyet talált a barlang belső terében. A régészeti körökben az a tapasztalat, hogy ilyen csonthegyek leginkább a modern emberek legkorábbi csoportjaihoz kapcsolódnak, akik Európa korábbi lakói, a neandervölgyiek uralma legvégén érkeztek ide. Ezért, amint Kormos publikálta kutatását, sok tudós érdeklődését felkeltette a Bukovac-barlang leletei iránt.
Kormos után a barlangot Josip Poljak, majd több éven keresztül Mirko Malez akadémikus is feltárta, aki nagyszámú állati eredetű leletet talál benne. A barlangban számos barlangi medve és barnamedve maradványt, valamint olyan állatok maradványait fedezték fel, mint hóleopárdok, szarvasok és mások. A barlang továbbra is a tudományos érdeklődés látókörében maradt, így 2010-ben egy kisebb horvát és amerikai tudóscsapattal újabb kutatások indultak, akik a leletek korát 35-40 ezer évben határozták meg.[1]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Academia.edu: Tragovima drevnih Gorana: tajne prapovijesti špilje Bukovac (hozzáférés:2020.11.18.)
Források
[szerkesztés]- Hrvatska enciklopedija – Bukovac (horvátul)
- Academia.edu: Tragovima drevnih Gorana: tajne prapovijesti špilje Bukovac (horvátul)