Ugrás a tartalomhoz

Bugyi Balázs

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bugyi Balázs
Született1911. május 21.
Kolozsvár
Elhunyt1982. november 18. (71 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • orvostörténész
  • radiológus
  • orvos
Tisztségeegyetemi tanár
Iskolái
SírhelyeFarkasréti temető (25-5-1)[1][2]
Sablon • Wikidata • Segítség

Dr. med. et chem. Bugyi Balázs (Kolozsvár, 1911. május 21. – Budapest, 1982. november 18.) főorvos, az orvostudományok kandidátusa (1962), radiológus és belgyógyász szakorvos és orvostörténész.[3]

Életpályája

[szerkesztés]

Elemi és középiskoláit Kolozsváron, Budapesten és Szegeden végezte. 1929-ben érettségizett a szegedi Klauzál Gábor Gimnáziumban. Egyetemi tanulmányait a szegedi egyetemen végezte el. 1935-ben általános orvosi oklevelet, 1937-ben – vegyészeti tárgykörből – bölcsészdoktori diplomát kapott. 1937-ben a Szegedi Tudományegyetem Általános és Szervetlen Vegytani Intézetében lett tanársegéd. 1937-ben Budapestre került; 1937–1938 között a Pázmány Péter Tudományegyetem Szövet- és Fejlődéstani Intézetének gyakornoka volt. 1938–1940 között a Gyógyszerismereti és Gyógyszertani Intézet egyetemi tanársegéde volt. 1940–1942 között a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Belgyógyászati Klinika tanársegéde volt. 1942–1944 között a második világháborúban a besztercei és a szatmárnémeti honvédkórházakban szolgált. 1942–1945 között Kolozsváron a Röntgen Intézet egyetemi tanársegéde volt. 1945–1947 között a Pázmány Péter Tudományegyetem Sztomatológiai Klinika egyetemi tanársegéde volt. 1945–1948 között a Testnevelési Főiskolán a sportélettan és a sportmozgások megbízott előadó tanára volt. 1947–1952 között a Népjóléti, illetve az Egészségügyi Minisztérium közegészségügyi főelőadója volt. 1952–1956 között a Szolnok Megyei Kórház röntgenfőorvosa volt. 1956–1957 között a Gödöllői Kórház és Rendelőintézetben praktizált. 1957–1958 között a budapesti Állomás utcai Rendelőintézet és a Csepeli Rendelőintézet működött. 1958–1975 között a Ganz–MÁVAG üzemi rendelőintézete röntgen- és belgyógyász főorvos volt. 1975-ben nyugdíjba vonult.

Munkássága

[szerkesztés]

Foglalkozott sugárbiológiával és kémiával, belgyógyászattal, radiológiával, sportorvostannal, paleopatológiával, paleoantropológiával, valamint orvostörténelemmel. Felkutatta a magyar radiológia úttörőinek munkásságát. Idegen nyelvű monográfiáin kívül közel 500, részben idegen nyelvű közleménye jelent meg.

Családja

[szerkesztés]

Szülei: Bugyi József (1883–1959) és Temesváry Anna (1887–1974)[4] voltak. Testvére: Bugyi György (?-1961) a Los Angeles-i Loma Linda Egyetem professzora volt.

Sírja a Farkasréti temetőben található (25-5-1).[3][5]

Művei

[szerkesztés]
  • A sexualis hormonok ibolyántúli színképe (Egyetemi doktori értekezés; Szeged, 1937)
  • Adatok a seborrhoea aetiológiájához (Böhm Sándorral, Spanyár Pállal) – Magyar kereskedelmi hormonkészítmények elnyelési színképének vizsgálata (Gyógyászat, 1938)
  • A testi teljesítőképesség fokozása vegyi anyagokkal (Testnevelés, 1941)
  • Az erythema keletkezésének mechanismusa (Magyar Röntgen Közlöny, 1943)
  • Hogyan mérjük és értékeljük a tüdő vitalis capacitását? (Ifjúság Orvosa, 1944)
  • Sportegészségtan (Budapest, 1947)
  • Kéztőcsontosodási röntgenvizsgálatok 6 éves korú iskolásgyermekeken (Fekete Lászlóval, Nemes Györgyivel; Gyermekgyógyászat, 1956)
  • Különböző kalcium- és D-vitamin-szinten élő gyermekek kéztőcsontosodásának és fejlődésének megfigyelése (Fekete Lászlóval, Nemes Györgyivel; Népegészségügy, 1957)
  • A mandibula közelfelvételes röntgenábrázolásáról (Fogorvosi Szemle, 1959)
  • Az első magyar röntgenlaboratórium (Élővilág, 1960)
  • A mozgásszerveknek munkával kapcsolatos elváltozásairól és megbetegedéseiről (Kandidátusi értekezés; Budapest, 1961)
  • Ismeretlen adatok a magyar röntgenológia történetéből (Magyar Radiológia, 1961)
  • Alkati tényezők szerepe a préslégszerszámmal dolgozók kéztőcsont-elváltozásainak létrejöttében (Munkavédelem, 1962)
  • Adatok az idősebb iskolások csontfejlődéséhez (Testnevelés- és Sportegészségügyi Szemle, 1962)
  • A röntgenológia pozsonyi úttörői (Élővilág, 1964)
  • Anthropologie im Röntgenbilde (monográfia; Jéna, 1965)
  • A magyarországi röntgenológia hőskora. 1–3. (Radiológiai Közlemények, 1965–1966)
  • Occupational Mycotic Diseases of the Lung (monográfia, Id. Kováts Ferenccel; Budapest, 1968)
  • A zsírszövet és az izomzat hisztometriája emberen (Benyújtott doktori értekezlet; Budapest, 1970)
  • Az izomzat és a zsírszövet mennyiségi vizsgálatának célja, módszerei és értékelése sportolókon (TF Tudományos Közlemények, 1972)
  • Adatok a hazai embertan történetéhez (Antropológiai Közlemények, 1977)
  • Hungarian Medial Radiology. Past and Present (Budapest, 1977)
  • Egy másfél évszázada megjelent magyarnyelvű orvostudori értekezés a mérges gombákról (Mikológiai Közlemények, 1980)
  • Stessel Lajos és a magyar orvosi könyvtárügy a reformkorban (Magyar Könyvszemle, 1982)

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Eiben Ottó: Bugyi Balázs (Antropológiai Közlöny, 27, 80, 1983)
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • A külföldi magyar intézetek működése és a magas műveltség célját szolgáló ösztöndíjak az 1925/26 ? 1941/42. tanévben. Összeállította az Országos Ösztöndíjtanács. Budapest, 1927-1944.
  • Magyar tudományos akadémiai almanach az … évre. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1861-1918, 1921, 1924-1943. 77 db. – 1973, 1986, 1991, 1997, 2001.
  • Révai új lexikona III. (Bib–Bül). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1998. ISBN 963-901-574-1  
  • Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8  
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bugyi_Balázs&oldid=25847725”