Buga-csatorna

	Buga-csatorna
	A Buga-csatorna Egyed határában 2010 tavaszán
Országok	Magyarország
	Földrajzi adatok
Hossz	12 km
Forrásszint	121 m
Forrás	Szany, Keleti-felső-mező
Torkolat	Árpás és Rábapordány között ömlik a Kepés–Lesvári-főcsatornába
	Sablon • Wikidata • Segítség

A Buga-csatorna a Rábaköz egyik jelentős belvízlevezető csatornája. Szany község határában, az egererdőhöz közel sekély, öreg akácokkal szegélyezett árokként indul keleti irányban, a Szany községet a 86-os úttal összekötő országútnál már 5 méter széles és 1,5 méter mély, Egyed határában pedig eléri teljes, 6 méteres szélességét és 2 méteres mélységét. A csatorna átfolyik a községen, majd északkelet felé vezet tovább s Árpás és Rábapordány között egyesül a Kepés-Lesvári-főcsatornával, amely a Rábcába, a Rábca pedig a Mosoni-Dunába viszi a vizét.

Története

A mély fekvésű Rábaközben gazdálkodó földművesek évszázadok óta belvízlevezető árkokat ástak, hogy esős esztendőkben is meg tudják védeni földjeiket a belvíztől. Ezek az árkok behálózták a szántóföldeket és kísérték a fontosabb utakat is. A 19. század végén, a Rába szabályozását követően alakították ki a jelenleg is meglévő csatornarendszert, amely – ha megfelelően karbantartják –, képes arra, hogy a legcsapadékosabb években is a Rábába és a Rábcába vezesse a térség belvizeit. Ekkor alakították ki a Buga-csatornát is jelenlegi formájában. A 20. század első felében a csatornarendszert szigorú szabályok szerint működtették, az árkokat, csatornákat "kirendelt" munkaerővel rendszeresen tisztították, mélyítették.

A Buga-csatorna – az érintett települések lakóinak szóhasználatával a vármegyei árok, helyi tájszólással megyárok vagy vármegyárok – egészen az 1970-es évek végéig jelentős mennyiségű vizet szállított, de az utóbbi évtizedekben csak ritkán telik meg, medre többnyire száraz, cserjék, gyomok borítják. Rendszeres karbantartásáról az ezredforduló óta nem gondoskodnak.

Források

A Rábaszabályozó Társulat zsebkönyve. Győr, 1888.
Sümegi Mihály: A Rába 1883. évi árvízének 120. évfordulóján. Hidrológiai Közlöny, 2003/6. szám.
Az Észak-Dunántúl atlasza. Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Országos Földügyi és Térképészeti Hivatal, 1974.
Magyarország autóatlasza. Topográf Térképészeti Kft. 2008.

Külső hivatkozások

Szennyvízbefogadó élővizek [1]^{[halott link]}