Budapest kerékpáros közlekedése
 |
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! |
 |
Budapest kerékpáros közlekedése a kedvezőtlen infrastrukturális helyzet ellenére jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt években.[mikor?] Becslések szerint egy átlagos hétköznapon 1-2% között van a kerékpáros forgalom aránya; a kerékpárhasználat az utóbbi években – főleg a belvárosban – jelentősen megnőtt.[1] A The Copenhagenzie Index – Bycicle-Friendly Cities 2011 felmérésen a város a 10. legjobb pontszámot kapta, elsősorban a kerékpározás népszerűsítésének köszönhetően.[2]
Történelem
[szerkesztés]Az 1937-ben átadott Horthy Miklós híd (ma Petőfi híd) mindkét oldalán a kocsiúttól és a járdától is szintben elválasztott kerékpárút vezetett. Többek között az Árpád hídon és a Kerepesi úton is létesítettek kerékpárutakat, ám ezeket később megszüntették vagy használhatatlanná váltak. 1988-ban mindössze 12 km kijelölt kerékpáros útvonal volt a városban. A rendszerváltás óta évente átlagosan 8-9 kilométerrel bővült a kijelölt útvonalak hossza, ezen belül átlagosan 3 km épült kifejezetten a kerékpározás céljaira.[3]
Infrastruktúra
[szerkesztés]Kerékpáros főhálózat
[szerkesztés]A fővárosban 187 km kijelölt kerékpáros útvonal található, ebből 43 km kis forgalmú úttesten kijelölt útvonal, 8 km kerékpársáv, 64 km önálló kerékpárút, 49 km osztott gyalog- és kerékpárút, valamint 23 km osztatlan gyalog- és kerékpárút.[1] A kerékpárutak használhatósága számos kívánnivalót hagy maga után. Alapvető probléma, hogy sokhelyütt ez a járdából sárga festékcsíkkal leválasztott útvonalat jelent, ami balesetveszélyes, és konfliktusokat generál a kerékpárosok és a gyalogosok között.[4] A Kerékagy szakblog szerzője szerint a 2009 őszén átadott Thököly úti kerékpársáv a második megfelelő kialakítású kerékpáros útvonal a városban (az Alkotmány utcai sávok után).[5]
A városon áthalad az EuroVelo nemzetközi kerékpárút-hálózat 6. számú útvonala. A teljes 4500 km-es útvonalon a budai felső rakparti szakasz kialakítása a legrosszabb, mivel számos gyalogos-kerékpáros konfliktuspontot rejt a szűk járdára vezetett kerékpárút.[4]
Tárolók
[szerkesztés]2010 júniusában adták át a város első B+R kerékpártárolóit: a hat vasútállomáson (Rákoskert, Rákoshegy, Rákoscsaba, Rákoscsaba-Újtelep, Budafok-Belváros, Budafok-Háros) létesített fedett tárolók összesen 120 férőhelyet biztosítanak.[6]
Kölcsönzés
[szerkesztés]
A városban jelenleg működik kerékpármegosztó rendszer. A város uniós támogatásból valósította meg egy 75 dokkolóállomásból és mintegy 1000 kerékpárból álló rendszer beindítását, amely a pesti belváros Nagykörút – Városliget – Újpesti rakpart közötti területeit és a budai oldalon a Széna tér – Margit körút – Duna-part és a Pázmány Péter sétány által határolt területet, összesen 12,75 km²-es területet fed le.[7] A dokkolók helyét már kijelölték, a tulajdonosi hozzájárulást 2010 júniusában adták meg az érintett önkormányzatok. A rendszer kiépítése után eredetileg 2011. július 1-jére tervezték a hálózat üzembe helyezését,[1][8] amely egy névpályázat eredményeképpen a BuBi nevet kapta.[9] Vitézy Dávid 2011 júliusában úgy nyilatkozott, hogy a rendszer átadása 2013-ra várható, egyelőre ezer kerékpárt kihelyezve 74 belvárosi dokkolóállomásra, majd a sikerek függvényében akár 20-30 ezres bővítés is elképzelhető.[10] 2012 áprilisában a dokkolóállomások helyét is közzétették.[11]
Kerékpáros közlekedési szokások
[szerkesztés]A kerékpáros közlekedés részarányáról nem állnak rendelkezésre megbízható adatok.[4] Becslések és helyi mérések szerint egy átlagos hétköznapon 1-2% között van a kerékpáros forgalom aránya; a kerékpárhasználat az utóbbi években – főleg a belvárosban – jelentősen megnőtt. A forgalom erősen, de csökkenő mértékben függ az évszaktól és az időjárástól. A főszezonban a forgalmasabb helyeken naponta több mint 1000 kerékpáros halad át.[1] A forgalom 1999 és 2007 között a kétszeresére nőtt.[6]
Előrelépést jelentett, hogy 2010 júliusában átadták az első folyamatos automata kerékpáros forgalomszámláló berendezést a Múzeum körúton.[6] A számláló adatai szerint 2010 augusztusa és 2011 augusztusa között a napi átlagos forgalom munkanapokon 1012-ről 1572-re (+55%), pihenőnapokon 463-ról 690-re (+49%) nőtt.[12]
Kerékpáros kultúra
[szerkesztés]Nemzetközi szinten is ismert a budapesti Critical Mass,[13] melynek célja a mindennapos kerékpározás népszerűsítése és a városvezetés figyelmének felhívása a közlekedési rendszer elmaradott állapotára.[14]
Hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d A főváros elkötelezett a kerékpáros közlekedés fejlesztése mellett (magyar nyelven). Budapest, 2009. szeptember 22. (Hozzáférés: 2009. október 5.)[halott link]
- ↑ The Copenhagenzie Index – Bycicle-Friendly Cities 2011 (angol nyelven). Copenhagenize Consulting, 2011. [2011. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 27.)
- ↑ Budapesti bicikliutak: a bécsi hatoda (magyar nyelven). HVG, 2009. október 21. (Hozzáférés: 2009. október 22.)[halott link]
- ↑ a b c Dózsa György, Torontáli Zoltán: Defektes fejlesztések (magyar nyelven). FigyelőNet, 2009. szeptember 17. (Hozzáférés: 2009. április 15.)
- ↑ Földes András: Mintabicikliút készült a Thököly útra (magyar nyelven). Kerékagy, 2009. október 12. (Hozzáférés: 2009. október 13.)
- ↑ a b c Tőkés Balázs (szakmai felelős), Kovács László (szerkesztő) (2010. szeptember). Átadták az első budapesti B+R parkolókat!. Kerékpáros Budapest hírlevél (2), Kiadó: Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal Közlekedési Ügyosztálya. (Hozzáférés: 2010. szeptember 15.)
- ↑ BuBi – kerékpáros közösségi közlekedési rendszer (magyar nyelven). Budapesti Közlekedési Központ. [2011. augusztus 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 1.)
- ↑ Lencsés Csaba: Ötször annyiba fog kerülni, de jön a közös bicikli Budapestre (magyar nyelven). Origo, 2010. június 21. (Hozzáférés: 2010. június 25.)
- ↑ Bubi lesz a belvárosi közbringahálózat neve (magyar nyelven). Kerékagy, 2010. október 17. (Hozzáférés: 2010. október 17.)
- ↑ „Behozzuk a lemaradást, vagy be kell csukni a boltot” - interjú Vitézy Dáviddal Archiválva 2015. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (Origó, 2011. július 7.)
- ↑ Eldőlt, hol lesznek a budapesti biciklikölcsönzők (Egy nap a városban, 2012. április 8.)
- ↑ A kiskörúti számláló első év/év adata (magyar nyelven). Critical Mass, 2011. szeptember 1. [2011. október 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 1.)
- ↑ Mikael Colville-Andersen: Budapest Bike Ride with 20,000 Friends (angol nyelven). Copenhagenize, 2009. október 9. [2009. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 13.)
- ↑ Tudnivalók a felvonulásról (magyar nyelven). Critical Mass, 2009. szeptember 22. [2010. február 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 13.)
további információk
[szerkesztés]
- Budapest kerékpáros térképe 2019 Archiválva 2020. szeptember 21-i dátummal a Wayback Machine-ben (magyar, angol, német)
- A városi kerékpározás kultúrtörténete, Múlt-Kor (magyar)
- Milyen ösvényeken járnak a budapesti bringások? (Kerékagy, 2011. június 30.), Budapest Cycle Track Archiválva 2011. július 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Magyar Kerékpárosklub (magyar)
- Critical Mass (magyar, angol)
- Forgalomszámlálási adatok, Magyar Kerékpárosklub (magyar)
- BuBi anyagok a Parking Kft. honlapján
- BuBi anyagok a BKK honlapján