Breuer Imre
| Breuer Imre | |
 | |
| Született | 1892. szeptember 29. Veszprém |
| Elhunyt | 1962. január 11. (69 évesen) Budapest |
| Sírhely | Kozma utcai izraelita temető |
| Nemzetisége | magyar |
| Iskolái | veszprémi piarista gimnázium, Királyi József Műegyetem |
| Munkái | |
| Jelentős épületei | V. Markó utca 1/a. lakóház, Melinda üdülőház (XII. Melinda út 30/32.) |
Breuer Imre (Veszprém, 1892. szeptember 29.[1] – Budapest, 1962. január 11.)[2] építőmérnök, építész, építkezési vállalkozó. A 20. század első felében, a Bauhaus magyarországi időszakában számos lakóépület építője.
Életpályája
[szerkesztés]Korán elárvult, nagynénjénél nevelkedett, a veszprémi Piarista Gimnáziumba járt. Egyetemi tanulmányait a budapesti Királyi József Műegyetemen (a későbbi Budapesti Műszaki Egyetem) végezte. Egy rövid ideig a Berlin-Charlottenburg-i műegyetemen is hallgatott előadásokat. Mérnöki oklevelét 1914-ben szerezte a budapesti egyetemen.[3]
Az oklevél megszerzése után a MÁV-nál helyezkedett el, majd az I. világháborúban elkerülhetetlen katonai frontszolgálat után vasúti mérnökként dolgozott a szegedi igazgatóságon. 1921-ben megalapította építőmérnöki vállalkozását. Klebelsberg Kuno kultuszminisztersége alatt részt vett az oktatás területén zajló nagy építkezési programok megvalósításában. Legnagyobb munkái, amelyeket Erdélyi és Fia céggel társas vállalkozásban végzett, az újonnan épített szegedi egyetemi klinikák épületeinek kivitelezése: Bel-, Bőr- és Nőgyógyászai Egyetemi Klinikák, a Dóm téri Egyetemi Fizikai Intézet, szegedi Építőipari Főiskola.
1934-től mérnöki irodáját és vállalkozását Budapestre helyezte át. A Bauhaus irányzat képviselőjeként nagy számú épületet épített, főként lakóházakat az akkor intenzíven beépülő Újlipótvárosban. A többséget kivitelezőként, de maga is többet tervezett. Legjelentősebb épületei: V. Markó utca 1/a. lakóház, Melinda üdülőház (XII. Melinda út 30/32.).
1944/45-ben vállalkozása és irodája működtetését korlátoznia, illetve „felfüggesztenie” kellett. 1945-ben újra indította tervező irodáját és vállalkozását. Részt vett az újjáépítésben, legjelentősebb munkája a felrobbantott Margit híd vasbeton pályaszerkezetének újjáépítése volt több vállalkozóval munkaközösségben. 1949-ben irodáját az államosítások következtében kénytelen volt megszüntetni. A BUVÁTI-nál helyezkedett el, majd osztályvezetőként innen ment nyugdíjba. 1962-ben hunyt el, haláláról beszámolt a Népszabadság.[4]
Családja
[szerkesztés]Breuer Gyula (1847–1902)[5] írnok, magánzó és Landberger Mária (1858–1906)[6] varrónő fiaként született. Apai nagyszülei Breuer Éliás veszprémi gabonakereskedő és Sonnenberg Júlia, anyai nagyszülei Landberger Gábor kapolcsi vegyeskereskedő és Goldstein Háni (1829–1903)[7] voltak. Felesége Gonda Mária volt, akivel 1919-ben Dettán házasodott össze.[2] Fiaik: György (1920) általános mérnök, Miklós (1927) vegyészmérnök.
Nagyobb munkái, épített vagy tervezett épületei
[szerkesztés]1920-as évek:
- Szeged, SzTE Belgyógyászati Klinika
- Szeged, SzTE Bőrgyógyászati Klinika
- Szeged, SzTE Nőgyógyászai Klinika
- Szeged, Egyetemi Fizikai Intézet (Dóm tér)
- Szeged, Építőipari Főiskola
1934-től:
- Budapest, XIII. Radnóti Miklós (egykor Sziget) u. 39. lakóház (1934)
- Budapest, XIII. Tátra u. 32. lakóház (1934)
- Budapest, XIII. Tátra u. 29/b. lakóház (1935)
- Budapest, XIII. Hollán Ernő u. 43. lakóház (1935)
- Budapest, V. Markó u. 1/a. lakóház (1937)
- Budapest, XIII. Pozsonyi út 22. lakóház (1937)
- Budapest, XIII. Pozsonyi út 39. lakóház (1937)
- Budapest, XIII. Szt. István park 22. lakóház (1937)
- Budapest, XIII. Kresz Géza u. 41. lakóház (1939)
- Budapest, XIII. Kresz Géza u. 53/b. lakóház (1940)
- Budapest, XIII. Hollán Ernő u. 52. lakóház (1941)
- Budapest, XIII. Kresz Géza u. 8. lakóház (1941)
- Budapest, XII. Melinda út 30/32. üdülőház (1941)
- Budapest, II. Mandula u. 25. társasház (1943)
- Budapest, XI. Lágymányosi u. 28. lakóház
- Budapest, XIII. Victor Hugo (egykor Wahrmann) u. 32. lakóház
- Nyirbogdányi olajfinomító: épületek
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Születési bejegyzése a veszprémi izraelita hitközség születési akv. 36/1892. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 29.)
- ↑ a b Halálesete bejegyezve Budapest VIII. ker. állami halotti akv. 132/1962. folyószáma alatt.
- ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában. A hozzáférés ideje: 2017. január 30.
- ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában. A hozzáférés ideje: 2017. január 30.
- ↑ Breuer Gyula halotti bejegyzése a veszprémi polgári halotti akv. 288/1902. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 29.)
- ↑ Breuer Gyuláné Landberger Mária halotti bejegyzése a veszprémi polgári halotti akv. 60/1906. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 29.)
- ↑ Landberger Gáborné Goldstein Háni halotti bejegyzése a veszprémi polgári halotti akv. 185/1903. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 29.)
Források
[szerkesztés]- Ferkai András: Buda építészete a két világháború között. Budapest, 1995
- Ferkai András [és mások]: Pest építészete a két világháború között. Budapest, 2001
- Bolla Zoltán: Újlipótváros építészete 1861–1945. Budapest: Ariton Kft. 2019. ISBN 9786150058528
- http://www.omikk.bme.hu/mee/web/fajlok/1918-383-383.pdf[halott link]
- http://epmuv.omikk.bme.hu/index.php?page=article&id=14420[halott link]
- Szeged esszenciája a Szentháromság utca.[halott link] delmagyar.hu (A hozzáférés ideje: 2017. január 30.)
- Szeged. In: Csongrád megye építészeti emlékei. Szerk. Tóth Ferenc. Szeged, 2000
- Szeged. In: Csongrád megye építészeti emlékei. Szerk. Tóth Ferenc. Szeged, 2000
- Szeged. In: Csongrád megye építészeti emlékei. Szerk. Tóth Ferenc. Szeged, 2000
- http://www.comp-press-data.hu/Portal/Archives/Hegy/2003/07/he07.pdf[halott link]
- Összesítés Belváros-Lipótváros egyedi védelem alatt álló épületeiről. https://web.archive.org/web/20180214211618/http://www.belvaros-lipotvaros.hu/ (A hozzáférés ideje: 2017. január 30.)
További információk
[szerkesztés]- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937].