Bresztovszky Ernő
| Bresztovszky Ernő | |
| Született | 1882. november 7. Rimaszombat |
| Elhunyt | 1922. február 18. (39 évesen) Bécs |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem ( – 1900-as évek) |
 | |
| Bresztovszky Ernő aláírása | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bresztovszky Ernő (Rimaszombat, 1882. november 7. – Bécs, 1922. február 18.[1]) magyar író, újságíró, zenekritikus, filmesztéta és műfordító, aki 1904-ben Gárdos Mariskával együtt lefordította az Internacionálét.
Élete
[szerkesztés]Bresztovszky Ede és Gryneus Vilma gyermeke, testvére volt Bresztovszky Ede író, újságíró és Bresztovszky Béla gépészmérnök.[2][3] Nagyváradon tanult, majd a budapesti tudományegyetemen folytatta tanulmányait, 1903 és 1921 között a Népszavánál dolgozott, Garami Ernő mellett a lap segédszerkesztője volt. Közgazdasági, politika, szociológiai és szociálpolitikai tárgyú cikkei voltak, amelyek a Népszava mellett a Szocializmusban, a Nyugatban, illetve munkásszaklapokban jelentek meg. 1909. augusztus 13-án Budapesten, a Józsefvárosban házasságot kötött Gárdos Máriával, Grünfeld Mór és Müller Janka gyermekével,[3] akitől 1911-ben elvált.[4] 1912. június 24-én Budapesten, a II. kerületben kötött házasságot Földessy Margit Irénnel, Földessy Károly és Keresztes Anna gyermekével.[5] A házasságuk 1916-ban felbontatott.[6] Az első világháború idején súlyos tüdőbajt kapott.
1909-ben Csizmadia Sándor támadást indított Ady ellen a Népszavában, mondván a „polgári nyafogásnak” nincs helye a munkások lapjában.[7] Bresztovszky a kialakuló vitában Ady mellé állt, azonban kritikával illette mind Babitsot, mind pedig a Nyugat más költőit. 1922-ben Bécsben halt meg.
Marxot, illetve Zolát is fordított, az általa szerkesztett Proletárok verseskönyve c. antológiát 1913-ban adták ki. Szépirodalmi munkáit, cikkeit és tanulmányait a Népszaván és a Szocializmuson kívül a Világosság, a Munka szemléje, a Nyugat, a Munkásügyi Szemle, a bécsi Arbeiterzeitung, valamint különféle munkásszaklapok s más lapok és folyóiratok közölték.
Főbb művei
[szerkesztés]- Alkotmányt Magyarországnak! Minő az igazi népképviselet?; Népszava, Bp., 1905
- A tömegsztrájk kiskátéja (Bp., 1903)
- Vasutasok lázadása (Bp., 1904)
- Alkotmányt Magyarországnak (Bp., 1905)
- Általános sztrájk és választójog Magyarországon (Bp., 1907)
- Magyarország fekete statisztikája (Bp., 1909)
- Jön a halálcsillag: rémlátások és valószínüségek (Bp., 1910)
- Művésznyomor, művészgőg és egyéb elmélkedések (Bp., 1911)
- Proletárok verses könyve. Ady, Csizmadia stb.; szerk. Bresztovszky Ernő; Népszava, Bp., 1913
- Miért?… Zsoltárok és emlékezések (Bp., 1919)
Főbb műfordításai
[szerkesztés]- Émile Zola: A malom ostroma
- Émile Zola: Igazság
- Émile Zola: A patkányfogó
- Marx és Engels válogatott művei
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Saját gyászjelentés.
- ↑ Bresztovszky Béla. Névpont. Hozzáférés ideje: 2016. május 14.
- ↑ a b Házasságkötése bejegyezve Budapest VIII. ker. polgári akv. 920/1909. folyószám alatt
- ↑ A budapesti kir. törvényszék 65710/1911. sz. ítélete.
- ↑ A házasságkötés bejegyezve Budapest II. ker. polgári akv. 482/1912. folyószám alatt.
- ↑ A budapesti kir. törvényszék 33939/1916. sz. ítélete.
- ↑ Ady Endre: Viták középpontjában. ELTE. (Hozzáférés: 2015. július 6.)
Források
[szerkesztés]- Bresztovszky Ernő. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés ideje: 2016. augusztus 16.
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai, 1967. 265. p.
- Társadalmi lexikon, szerk. Madzsar József. Budapest, Népszava-Könyvkereskedés, 1928. 86. p.
- Tolnai új világlexikona I–XVIII. + I–II. (pótkötetek). Budapest: Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat Rt. 1926–1933.
További információk
[szerkesztés]- Berényi Zsuzsanna Ágnes: Szabadkőműves Páholyok Budapesten. Bp., Heraldika Kiadó, 2006.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára I–X. (elkészült rész: A–Felméri), Budapest, Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931–1932.
- Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005.
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
- Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
- Tolnai világlexikona I–VIII. Budapest: Magyar Kereskedelmi Közlöny Hírlap- és Könyvkiadó-vállalat. 1912–1919.
- Uj Idők lexikona I–XXIV. (szerk.) Dr. Balla Antal – Dr. Benedek László – Dr. Bacsó Jenő – Dr. Angeli Ottó. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942.
- Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8
- Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7
Internetes anyagok
[szerkesztés]- Bresztovszky Ernő: A mozi. Nyugat, 18. sz. (1908)
- Bresztovszky Ernő: Makrokozmosz en mikrokozmo. Nyugat, (1910)
Újságcikkek
[szerkesztés]- Márkus László: A leninizmus hatása a szociáldemokrata történetfelfogásra a Tanácsköztársaság idején (Századok, 1960)