Brestyanóc vára
| Brestyanóc vára | |
| Utvrda Bršljanac | |
| Ország |  Horvátország |
| Mai település | Velika Bršljanica |
| Tszf. magasság | 180 m |
| Épült | 13. század |
| Elhagyták | 16. század (elhagyták) |
| Állapota | rom |
| Típusa | hegyvidéki |
| Építőanyaga | kő |
| Elhelyezkedése | |
 Brestyanóc vára
Pozíció Horvátország térképén
| |
 é. sz. 45° 35′ 38″, k. h. 16° 52′ 20″45.593889°N 16.872222°EKoordináták: é. sz. 45° 35′ 38″, k. h. 16° 52′ 20″45.593889°N 16.872222°E | |
Brestyanóc vára (horvátul: Utvrda Bršljanac), vár Horvátországban, a Monoszlói-hegység keleti részén.
Fekvése
[szerkesztés]Velika Bršljanica falutól északkeletre fekvő magaslaton találhatók csekély maradványai.
Története
[szerkesztés]A vár a 13. században épült, először 1316-ban említik amikor tartozékaival együtt Károly Róbert király mint a hűtlen Monoszlói Péter birtokát Babonics Iván horvát bánnak adományozta. Hamarosan az erőd melletti területeket elválasztották a gracsenicai uradalomtól és létrehozták a berestyóci uradalmat. Az uradalom területi nagyságát tanúsítja az a tény, hogy hét helyen fizettek útvámot benne. Az uradalomhoz hét falu tartozott. 1363-ban egy bizonyos Latko birtoka lett, amiért viszonzásul Lajos királynak Ključ várát adta. A birtokbalépés után elkezdte használni a Berestyóci előnevet. Később az 1430-as évekig a Treutel család volt a birtokosa. Ezután Pratha Iváné és Miklósé volt előbb zálogként, majd királyi adományként, akik a várról vették előnevüket. 1540-ben elfoglalta a török és kiindulási pontként használta más monoszlói erődítmények meghódítására. Az oszmánok távozása után elveszítette korábbi jelentőségét. Már nem használták, elhanyagolták és romlásnak indult.
A vár mai állapota
[szerkesztés]A vár ma már teljesen romokban áll, egykori négyszögletes alaprajza csak fővonalakban ismerhető fel. A várat egykor mély várárok és sánc övezte. Előtte egy hengeres torony állt, szintén árokkal övezve. Bejárata délről egy hídon át vezetett. A kápolnától gyalogösvény és földút is vezet a romokhoz. A várnál 2012-ben kezdődtek a régészeti feltárások dr. Tajana Pleše irányításával. A megőrzött falak szerint feltételezhető, hogy a hegyvidéki vár egy dombon állt, amelyet védőárokkal vettek körül, amely felett a déli oldalon egy hídon át volt a bejárat. Az ásatások feladata a további részletek tisztázása.
Források
[szerkesztés]- Brestyanóc várának rövid leírása[halott link] (horvátul) (angolul)
- Stela Kos – Silvija Pisk: Moslavačke srednjovjekovne utvrde kroz povijest i legende Pu, 2013. (horvátul)