Brazil Demokratikus Mozgalom
| Brazil Demokratikus Mozgalom Movimento Democrático Brasileiro | |
.png) | |
| Adatok | |
| Elnök | Romero Jucá |
| Alapítva | 1965. december 4. |
| Székház | Brazíliaváros |
| Ideológia | gyűjtőpárt[1][2] |
| Politikai elhelyezkedés | Közép[3][4] Jobbközép |
| Parlamenti jelenlét | Képviselőház: 64 / 513 Szenátus: 23 / 81 Kormányzók: 7 / 27 |
| Weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Brazil Demokratikus Mozgalom Movimento Democrático Brasileiro témájú médiaállományokat. | |
Brazil Demokratikus Mozgalom, egy brazíliai centrista, jobbközép politikai párt.
Története
[szerkesztés]A párt 1965-ben alapult meg, ami a brazil katonai junta alatt 1979-ig a Nemzeti Megújulási Mozgalom kormánypárt egyik fő ellenzéke lett. A párt ellenzéki léte alatt gyűjtőpárttá vált, amely magába tömörítette a katonai juntával szemben kritikus teljes ellenzéket. Maga a párt centrista erővé vált, számos különböző politikai irányzattal: a konzervatívokat José Sarney (Brazília 1985 és 1990 közötti elnöke); a liberálisokat Pedro Simon; a baloldaliakat Roberto Requião, a populisták Íris Resende és a nacionalistákat Orestes Quércia képviselte a mozgalmon belül, ami 1981-ben hivatalosan is párt lett.
1985-ben a brazil elnök választást Tancredo Neves nyerte, ám hivatalának betöltése előtt meghalt, így a konzervatív José Sarney lett Brazília elnöke. 1990-ig töltötte be hivatalát, őt Fernando Collor de Mello követte, akit 1989-ben demokratikus úton választottak meg. 2016-ig nem volt olyan elnök, akit ez a párt adott volna, a volt (2018-ig) elnök Michel Temer viszont a párt egyik alapító tagja.
Ideológiája
[szerkesztés]Maga a párt a katonai diktatúra ellenzéki tömörülése volt, amely ernyőszervezetként magába foglalta a különböző irányzatokat: liberális konzervatív, kereszténydemokrata, szociáldemokrata, szocialista és centrista irányzatokat.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Rhodes, Sybil. Social Movements and Free-Market Capitalism in Latin America. State University of New York Press, 117. o. (2006)
- ↑ Switzerland, Political Handbook of the World 2014. CQ Press/SAGE, 183. o. (2014)
- ↑ Power, Timothy J.. Centering Democracy?: Ideological Cleavages and Convergence in the Brazilian Political Class. University of Pittsburgh Press, 89. o. (2008)
- ↑ Porto, Mauro P.. Democratization and Election News Coverage in Brazil. Routledge, 253. o. (2008)