Bravski Vaganac (Petrovac)
| Bravski Vaganac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Petrovac |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 0 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 0 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 3,74 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 32′ 53″, k. h. 16° 28′ 50″44.548100°N 16.480600°EKoordináták: é. sz. 44° 32′ 53″, k. h. 16° 28′ 50″44.548100°N 16.480600°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bravski Vaganac (szerbül: Бравски Ваганац) falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban. A daytoni békeszerződés után megosztott Bravski Vaganac településenek a Szerb Köztársaság területéhez tartozó, kis része.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 62, közúton 99 km-re délnyugatra, községközpontjától 4 km-re északkeletre, a Bravsko polje déli részén, a Srnetica-hegység magaslatainak (Lisina, Crijemusarica, Banjački vrh, Krstasti vrh és Kukerda) lábánál, a Bosanski Petrovac - Ključ út közvetlen közelében található. A település fekvése jóval magasabban van, mint a mező, de még mindig nem annyira, hogy elérje az említett csúcsokat. A település két részre, Vaganacra és Lerkovacra oszlik, de a házak többnyire szétszórtan állnak. Hiányzik a víz, mert nincs egyetlen forrás sem. Olyan kutakat használnak, amelyek a talajon átszivárogva gyűjtik össze a vizet.[3]
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[4] |
Népesség 2013[4] |
|---|---|---|
| Szerb | 97 | 0 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 0 | 0 |
| Jugoszláv | 1 | 0 |
| Egyéb | 0 | 0 |
| Összesen | 98 | 0 |
Története
[szerkesztés]Az ókorban itt vezetett át az a római út, amely Dalmáciából a Szana völgyébe vezetett.[5] A település kijáratánál egy római útjelző követ is találtak, amely a Dalmáciából Pannóniába vezető római út áthaladását jelzi.[6] A középkorban ez a terület a horvát-magyar állam része volt, majd 1463-ban ez a terület is az oszmán állam része lett. Területe 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. A Jugoszláv Királyságban a falu a Vrbaska banovina része volt. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része, majd 1945-től a szocialista Jugoszlávia része volt.
1941-ben a település a Független Horvát Állam része lett. Ezt követően indult meg a boszniai szerbek felkelése a horvát uralom ellen. 1941. szeptember 2-án és 3-án a horvát 10. gyalogezred Bosanski Petrovacból Kljuć irányába előretörve megtisztította a terepet, köztük Bravski Vaganacot a felkelőktől és felgyújtotta a települést. Szeptember 16-án egy körülbelül 50 csetnikből álló csetnik csapat támadt a Bravski Vaganacban állomásozó horvát század katonáira. A harcban 6 honvéd meghalt és 6 megsebesült.[7]
A település 1995 szeptemberéig a boszniai szerb katonai egységek ellenőrzése alatt állt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között, ennek során a település nagyobbik része a föderációhoz került, csak egy kisebb terület került Szerb Köztársasághoz.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Gradina – bronzkori erődítmény maradványai. Az itt talált leletek között sok ókori kerámiatöredék került elő.[8]
- A településen három aknabarlang található. A Rakina poljana melletti barlang a 820 méter magas Zdeni del tetején található. A Trišna kućánál levő barlang 920 méteren van. Kréta kori mészkövekbe mélyül, falain kalcitképzödmények vannak. Az utolsó ilyen típusú barlang Uvalában található, és ugyanazokkal a tulajdonságokkal rendelkezik, mint az előző két barlang. Két „koppanó” típusú aknabarlang is található itt, amelyeket azért neveztek el így, mert a barlangba dobott kő koppannó hangokat eredményez. Az egyik a Srneticán, a Krstasto vrh alatti Janičija ograda közelében található, a másik pedig a Poljanán, szintén a Krstasto vrh alatt. A Banjički vrh felé egy lépcsőzetes típusú barlang is található.[9]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20460
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20460
- ↑ Petar Rađenović, Beograd 1925 -BJELAJSKO POLJE I BRAVSKO
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Ribnik (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. május 26.)
- ↑ Ivo Bojanovski, Sarajevo 1974 -DOLABELIN SISTEM CESTA U RIMSKOJ PROVINCIJI DALMACIJI -
- ↑ Ivo Bojanovski, Sarajevo 1974 -DOLABELIN SISTEM CESTA U RIMSKOJ PROVINCIJI DALMACIJI
- ↑ Petrovac u NOB. znaci.org . (Hozzáférés: 2024. március 3.)
- ↑ Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. február 23.)
- ↑ Rade Davidović, Novi Sad, 1981. - PETROVAČKO POLJE
További információk
[szerkesztés]
